Mi történne, ha a 100 m magasból egy ember fejére ejtenénk egy dinnyét? A fej vagy a dinnye loccsanna szét, vagy esetleg mindkettő?

Az ember feje is berepedne, mert azért a dinnye nem egy zacskó víz, hiába képezi a 90%-át víz.

A dinnyének van egy kemény héja, ami megfelelő magasságból könnyen betörné az ember fejét, de persze a dinnye sem maradna egyben.

"Például, kérdezhetném azt is ha egy zacskó vizet ejtenénk le, vagy csak valakit nyakon öntenénk a tizedikről."

Nem, mert a zacskó vízben, a víz könnyen változtatja az alakját, és eloszlana, amikor ütközne, ráadásul a nejlonzacskó nem egy kemény és nehéz valami, úgyhogy köze sincs a dinnyéhez.

A kiöntött vízről inkább ne is beszéljünk.

"A dinnye nagy része víz, ebből kifolyólag gondolom, hogy a dinnye törne darabokra."

A dinnye akkor törne darabokra, ha a héja eltörik, mert a belseje már puha és könnyen szétesik.Ha a dinnyének elégvastag és kemény héja van, akkor nem számít, hogy a dinnyében nagy részt víz van.

" Viszont ha valaki a magasból ugrik a vízbe az könnyen belehalhat, ha rosszul ugrik, ha túl magasról akkor pedig a biztos halál vár rá."

Nem értem, hogy ennek a mondatnak mi köze van az eredeti kérdéshez.

Aha, értem, mire gondolsz, de ez nem ilyen egyszerű.

Ha rád esik a víz, akkor az azért fáj, mert mert van tömege, és gyorsulása, így erőt fejt ki rád.Ez persze csak akkor igaz, ha a víz egyben marad, mert nem tud szétoszlani(ezért rossz példa a zacskós víz, meg a kiöntött víz).

Ha viszont rosszul, vagy túl magasról esel a vízbe, akkor az azért fáj, mert a víznek nem "oszlott el" a felületi feszültsége.Erre szokták mondani, hogy a víz felülete betonkemény, amíg meg nem zavarod.Ha szétoszlott a felületi feszültség, akkor már nincs probléma.

Ezért ugranak néhányan karddal a vízbe, ha nagyon magasról szeretnének ugrani, és ezért fáj az, ha például hasast ugrasz, mert a víz felületét "keménnyé teszi" a felületi feszültség.

Tehát ez nem olyan egyszerű, hogy ez is fáj, az is fáj, teljesen más oka van a két dolognak.