Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » A szerves kémiát vettük, de...

A szerves kémiát vettük, de egyáltalán nem értem, a tanár érthetetlenül magyarázta el, valaki segítene?

Figyelt kérdés

[link]


A piros számok - honnan kell kezdeni a számolást és miért? Mit jelentenek?

Mi dönti el, hogy hogy nevezem el (2,2-dimetil-propán stb.)?

Mi az a 2,2 ; 2,3 stb.?

Hogy következik a propánból (C3H8) az, hogy a 2,2-dimetil-propánban 5 szén van és 12 hidrogén(mi a logikája)?


2013. nov. 30. 13:48
 1/3 sadam87 ***** válasza:

A szénhidrogének elnevezésénél először mindig meg kell keresni a molekulán belül a leghosszabb elágazás mentes láncot. Ez lesz az alaplánc, ez alapján nevezzük el a molekulát. A molekula nevét mindig az alapláncnak megfelelő szénhidrogénből képezzük. (pl. a 3., 4. példánál ezért nem az egyenes láncot számozták be végig)

Ezután meg kell számozni az alaplánc szénatomjait. Ez azért kell, hogy később jelölhessük, hol helyezkednek el a csoportok a láncon. Ezt jelentik a piros számok (a 2. példánál a harmadik szám le maradt, ott mindegy melyik szénatomot veszed a kimaradók közül harmadiknak). A számozást mindig azon a végen kezdjük, amelyikhez az első funkciós csoport közelebb van (lásd 3. példa).

Ezután meg kell határozni, hány funkciós csoport, és hol kapcsolódik az alaplánchoz. A funkciós csoportok helyét annak az alapláncbeli szénatomnak a számával adhatjuk meg, amihez kapcsolódik. A nevét annak a szénhidrogénnek a nevéből képezzük, amiből (gondolatban) egy hidrogénatom elvételével képezhető (metán - metilcsoport, etán - etilcsoport, stb.). (Nagyobb oldalláncokon belül is lehet elágazás, ekkor a funkciós csoport nevét is a fentiek alapján kell képezni.)

Végül összerakjuk a nevet: előre kerülnek az oldalláncok nevei, abc sorrenben, a név előtt a csoport helyének számával, közöttük kötőjel. Ha több is van egy funkciós csoportból, megfelelő bi-, tri, tetra-, stb. előtagot alkalmazunk, a számok közé pedig vesszőt teszünk (lásd 2. példa). Hátulra kerül az alaplánc neve (a legújabb szabályok szerint a képen látható példákkal ellentétben az utolsó oldallánc nevet és az alaplánc nevét egybe írjuk).


(Később lesz szó funkció csoportokat tartalmazó vegyületekről is, akkor az alapláncnak tartalmaznia kell a funkciós csoportot (ha csak egy van).)


Az összegképletet úgy határozhatjuk meg a névből, hogy felírjuk a molekula szénláncát. Ha nincs a molekulában többszörös kötés (a névből tudjuk, ha van), minden szénatom 4 másik atomhoz kapcsolódik. Ez alapján ki tudjuk egészíteni a molekula képét a hidrogénatomokkal, és már csak össze kell számolni, mennyi van benne.

2013. nov. 30. 22:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/3 sadam87 ***** válasza:
ui: A dimetilpropán esetén pl. úgy is gondolkodhatunk, hogy a propánban két hidrogén lecseréltünk egy-egy metilcsoportra (-CH3). Így a molekulában kettővel több szén és néggyel több hidrogén lesz, mint a propánban.
2013. nov. 30. 22:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/3 A kérdező kommentje:
Végre értem! Köszönöm a segítséget. :)
2013. dec. 1. 19:15

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!