Vajon más állatok is elérhették volna az emberéhez hasonló civilizációs szintet, vagy csak a majomfélék voltak ilyen szerencsések?
Arra gondolok, hogy mik az "értelmes", civilizált életforma feltételei?
Olyanokkal tisztában vagyok, mint például a behajlítható hüvelykujj, vagy a két lábra állás, de ezek például kifejlődhettek volna-e a hüllőknél, vagy más egyéb emlősöknél? Esetleg ezekhez a dolgokhoz köze lehetett annak is, hogy a fák voltak a fő élettereink, ami miatt kialakult például a behajlítható hüvelykujjak, melyek a precízebb mozdulatokra és fogásokra alkalmasak, és természetesen nem hagyhatom ki azt sem, hogy egyértelműen falkában, vagy csoportban élő állatoknak kellett volna lenniük, mert az utal talán a legjobban a magas intelligenciára (ha jól tudom).
Ezek kialakulhattak volna más állatfajoknál?
Előre is köszönöm a választ. :)
"Nem a majmokat akarom lekicsinyíteni, biztos, hogy sok ember társunknál értelmesebbek, de szerintem ez mind emberi beavatkozás következménye és nem a természetes fejlődés."
Elnézést, hogy erről olyan sokat pampogok, de hajt a kényszer, hogy ezt a nagyon fontos kitételt meg lehessen érteni a maga teljes keresztmetszetében.
Nézzük a mai tények egy töredékét:
Az őserdei csimpánzoknak kiraktak egy mű ragadozó nagymacskát. Az egész csoport nem elmenekült, hanem iszonyatos ricsajt csapva a horda egységes támadást indított, úgy hogy a kezük ügyébe eső összes követ botot feléje hajították. Azonban ez a dobálás inkább irányultságra összpontosított. vagyis az elrettentésre, és nem célzott lövedékként alkalmazták az eldobott tárgyakat.
Szavannai csimpánzoknál (szavanna őserdő határán élnek) a kísérlet eredménye drámaian más volt. A horda minden tagja kifejezetten a mű-nagymacska testét célozta meg, és a horda mozgása is ennek tükrében rendezetteben célszerű volt.
Bár az őserdei csimpánzok is készítenek szerszámokat, de aligha kétséges, hogy a szavannai csimpánzok dárdakészítése (ezekkel szúrják fel a kisebb fa-odulakó majmokat) a csúcsszerszám mindegyik között. Gallyaznak, kihegyezik a fogukkal a dárdavédet.
Az őserdei csimpánzok gyakorlatilag sohasem oktatnak, és kölykeik a szüleiktől lesik el a mozdulatokat, de a szavannai csimpánzok a kölykeiknek újabb és újabb dárdákat készítve, gyakoroltatják picinyeikkel a dárdahasználatot - bár lehet ezt úgy is értelmezni, hogy a kölyök állandó ismétlési kényszerét szolgálja ki a szülő, mindenestre ilyen csak a szavannai csimpánzokra jellemző.
Az őserdei csimpánzok rettegnek a víztől, ám a szavannai csimpánzok egyenesen élvezik a néha összegyűlő nagyobb pocsolyákban a fürdőzést, sőt hierarchikus rendben veszik birtokba a legjobban sikerült természetes fürdőhelyeket.
Nem gondolod úgy ezekszerint, hogy a szemünk láttára igazolódik vissza miszerint a szavannai életmód katalizálja az agy fejlődését?
Nem gondolod úgy, hogy de bizony a szemünk láttára alakulnának ki a majmokból olyasmi gondolkodó lények, mint mi, csakhogy éppen miattunk, és a mi sokkal nagyobb elterjedségünk miatt megrekedtek a szavanna-, és a kihalás szélén?
Még azért az előzőkhöz egy-két link (mert alátámasztásokkal nem rukkoltam elő):
A szavannai csimpánzok az őserdeiekhez képest a barlangokat is használják átmeneti lakhelyül, mint valami korai előember (ahogy írtam korábban), méghozzá ez azért jut az eszükbe, mert a szavannai túl meleg elől ide bújnak, és olykor már másért is.
Vitapartneremtől:
"...én sokkal inkább majmolásnak hívnám. Odament az ember MEGMUTATTA, hogy mi ez és UTÁNA már tudták használni, de szerintem maguktól még az nem jutott eszébe, hogy a követ kővel összeverve pattintott szerszámot lehet készíteni."
Itt egy nyugat-afrikai lelőhelyen a 4300 éves csimpánzfossziliák között kőszerszámokra leltek (bár feltehetőleg tényleg nem pattintott szerszámok, de előemberi teljesítménnyel ez pont egybevág). Persze nem lehetetlen, hogy ezt a technikát is ellesték a valamikori emberektől, de a majmok a természetben ma is használnak kőeszközöket, sőt, alkalmazzák az üllő-kalapács módszert is a kemény csonthéjas gyümölcsök feltörésekor.
Úgy gondolom, hogy ennyinek azért minimum elgondolkodtatónak kell lennie azügyben, hogy tényleg mi vagyunk az egyedüli gondolkodó lények-e a Földön, és hogy tényleg olyan kibékíthetetlenül nagy különbség van-e közöttünk, meg a majmok között, ahogy azt otthon a karosszékből kitekintve magától értetődően képzeljük.
Bármilyen faj esélyes, ami megfelelő agytérfogattal rendelkezhet és nem túlságosan specializált.
Agytérfogat:
Ez testméret-függő dolog. A rovaroknak itt eléggé rosszak az esélyeik, a külső váz a földi 1 G mellett eléggé markáns határt húz testméretben. Innentől az elegendő idegsejtet tartalmazó agykoponya nem túl esélyes náluk.
Egy belső vázas lény, hüllő vagy emlős ELVILEG elérhet megfelelő szintre. A hüllő azért elvileg csak, mert a melegvérűek magasabb aktivitásuk miatt esélyesebbek egy versengésben.
A dinóknak nem volt konkurenciája, ott valamelyik raptorfaj lazán értelmes szintre juthatott volna. Csak hát nekik lőttek.
Jelenleg az emlősök közül jöhetne utódunk a legnagyobb valószínűséggel. Itt a legreményteljesebb versenyző a patkány. A mi civilizációnkkal való együttélés már most is erősen fejlesztette, okosította őket.
Az irtásukkal állatira besegítünk a gyors fejlődésű evolúciójuknak.
És nagyon lényeges:
Nem specializált állat. Még bármi lehet belőle.
És már ott is vagyunk a 2. pontnál. Specializáció.
Ezért esélytelen egy delfin. A víz legalábbis technikai civilizációhoz nem túl praktikus élőhely. Meg szegényke eszközhasználatban sem lesz soha túl fényes megfelelő végtagok hiányában (az uszonyok elkorcsosult végtagokat rejtenek, azok már nem fognak újra kézzé fejlődni). Ha már vízben keresünk utódjelöltet, a polipok sokkal jobban állnak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!