Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Hogyan jön létre az alfa...

Hogyan jön létre az alfa részecske?

Figyelt kérdés
Hogyan lehet "csinálni" héliumból alfa részecskéket? Rutherford hogyan csinálhatta? És nem értem, hogyha már ismerte az alfa részecskét, akkor tudnia kellett, hogy az tulajdonképpen az atommag.

2013. nov. 19. 20:27
 1/10 anonim ***** válasza:
Az alfa-részecske radioaktív bomlás során keletkezik. Az atommag kilök magából két protont és két neutront, ami alfa-sugárzás formájában távozik. És nem feltétlenül kellett tudnia, hogy az tulajdonképpen egy atommag, ahogy nem is tudta.
2013. nov. 19. 20:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/10 A kérdező kommentje:
De hogy indítják el a bomlást? Vagy ha bomlik folyamatosan akkor hogyan fogják fel a részecskéket?
2013. nov. 19. 20:55
 3/10 A kérdező kommentje:
illetve hogyan irányítják rá bármire is(mondjuk egy aranylapra)?
2013. nov. 19. 20:57
 4/10 anonim ***** válasza:

Mivel nem semleges, hanem töltéssel rendelkező (He+) részecske, ezért elektromágneses mezővel

irányítható a sugárnyaláb.

2013. nov. 19. 21:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/10 dellfil ***** válasza:

Az alfa részecske - kétszeresen ionizált hélium atom, azaz hélium atommag - nagyon stabil részecske. Önmagában nem könnyen bomlik, sokáig egyben marad. Tehát nem az alfa részecske bomlik, hanem az őt kibocsájtó nehéz atommag.

Nem kell héliumból csinálni. Mert... de inkább:

[link]


dellfil

2013. nov. 19. 21:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/10 Csxeba ***** válasza:
Nem indítják el a bomlást, vannak alfa-bomló anyagok, amik folyamatosan bomlanak. Annyira folyamatosan, hogy meg lehet mondani, hogy mennyi idő alatt bomlik el a minta fele. Ez a felezési idő :D
2013. nov. 20. 12:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/10 anonim ***** válasza:
Azt pedig, hogy ez tulajdonképpen hélium atommag onnan állapította meg, hogy csináltatott nagyon vékony ampullát, amit radonnal töltött fel. A radon alfa bomlással bomlik, a részecskék egy része kilép az ampullából, és elektront vesz fel. Ezt az ampullát nagyobb ampullába rakta, és néhány nap múlva megnézte, hogy a nagy ampulla tartama hogyan nyeli el a fényt (abszorpciós színkép). És a héliumra jellemző vonalakat tapasztalta.
2014. jan. 26. 21:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/10 anonim ***** válasza:
Ja, és mivel a részecskéknek nagy a lendülete, akkori mágnesekkel nem tudták 2%-nál nagyobb mértékben eltéríteni. Innen is következtettek arra, hogy jóval nehezebb, mint a béta-bomlást alkotó elektronok. Úgy tudtak belőle vékony sugárnyalábot létrehozni, hogy vékony résen vezették át, így csak azok az alfa részecskék vettek részt a kísérletében, amik a kívánt irányban haladnak.
2014. jan. 26. 21:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/10 anonim ***** válasza:

Az alfa részecske valóban egy He atom magja, azonban a gyakorlatban nem héliumból szokták előállítani. Egészen biztos, hogy Rutherford sem így csinálta.


Kézenfekvő valamilyen alfa-sugárzó anyag használata. Ez akkoriban valószínűleg a rádium lehetett. A rádium volt ui. az első, természetben megtalálható anyag, aminek kimutatták a radioaktivitását (Mr. és Mrs. Curie, 1898). A neve is ebből származik, hogy sugároz a szentem.


A radioaktív anyagok spontán bomlanak, és közben valamilyen sugárzást bocsátanak ki. Alfa sugárzók esetében (mint amilyen a rádium is) ez nyilván alfa sugárzás. Nem kell tehát az alfa sugárzást semmilyen módon előállítani. Fogni kell egy darab alfa-sugárzó anyagot, és az magától köpködi magából az alfa-részecskéket.


És hiába ismerték az alfa sugárzást, fogalmuk sem volt róla, hogy az alfa részecske is egy atommag. Akkoriban a Thomson féle ún. mazsolás puding modell volt az elfogadott az atomok felépítésére. Ennek értelmében az atom egy homogén tömegeloszlású, pozitív töltésű golyó, amiben elektronok (ők a mazsolák) mozognak többé kevésbé szabadon.


Épp ezt az elképzelést döntötte meg Rutherford kísérlete, amiben kimutatta, hogy az atomok tömegeloszlása messze nem homogén, hanem az atom tömegének legnagyobb része egy nagyon kicsi helyen az ún. atommagban található.


Méretét tekintve ezt úgy lehet elképzelni, hogy ha az atommag akkora lenne mint egy cseresznye, akkor a teljes atom kb. akkora, mint egy futballstadion. Ebben a pici atommagban található az atom tömegének 99,95%-a.


A sugárzásokat legkönnyebben ún. kollimátorral lehet irányítani. Ez lényegében egy lyukas, megfelelő vastagságú lemez, ami a sugárzás nagy részét elnyeli, csak azt engedi át, ami pont a lyuk irányába megy.

Itt van róla ábra:

[link]

2014. jan. 27. 11:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/10 A kérdező kommentje:
Nagyon szépen köszönöm a hasznos válaszokat :)
2014. febr. 1. 13:04

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!