Mikroszkópos 900X nagyítással mit lehet megvizsgálni?

Némi google után ezt találtam: „Csillós egysejtű, mérete 50 és 350 μm hossz között mozog, fajtól függően”.

900-szoros nagyítás esetén ez azt jelenti, hogy a mondjuk 50 μm-es – tehát kicsi – egysejtűt 900*50 μm = 4500 μm = 4,5 mm-esnek látod, tehát kb. akkorának, mint egy négyzetrácsot a négyzetrácsos füzetben.

A spermium mérete – farokkal – is kb. ekkora.

2xSü: "900*50 μm = 4500 μm"

10* annyi.

Hát én hetente dolgozom mikroszkópokkal, és sajnos ez a felvázolt egy nagyon ideális állapot. Nem olyan egyszerű, hogy csak összesorozzuk a számokat.

1 az hogy egy négyzetrácsnak látsz valamit, elég nehezen értelmezhető a mikroszkópban, mivel élesre állítva mindent nagyjából a végtelenben látunk.

2 Egy olcsóbb mikroszkópnak (értsd olcsóbb mint 100-150e) értelem szerűen olcsóbbak a lencséi, tehát nem azok a nanométerre csiszolt tökéletes törőerejűek precízen bepozicionálva, így hiába látsz valamit nagyon közel, ha kivehetetlenül elmosódott (ez a baj az olcsóbb mikroszkópokkal)

3 létezik egy un. Abbe elv, ami miatt sajnos egy ideális (tökéletes) hagyományos mikroszkóp (annyira létező mint az ideális gáz) sem képes feloldani 0,2 μm-nél kisebb távolságot

Összességében azt kell, hogy mondjam, azzal a mikroszkóppal (mondjuk egy félvékony metszetnél (kb 1 μm)) azt fogod látni ezzel a nagyítással, hogy papucsállatka vörösvértest még kivehető, spermium is hát nagyjából, ha mozog (:D) valószínűleg még az ostora is megcsillan, de azért a határok nem látszanak már (hol végződik a spermium, hol kezdődik a...nem spermium). Szöveteket megfestve azért, ha nem túl részletesen akarod, lehet vizsgálni, de ezek a hobbimikroszkópok nem kutatásra vannak kitalálva.

Persze mindez csak feltételezés, mivel nem sok konkrétat mondtál (bár nem is biztos, hogy számítana). Nekem is volt egy hasonló kaliberű mikroszkópom, tehát erre is alapoztam, de az ár azért kb. tükrözi az értékét.