Csak a hanghullámok képesek elhajlani?

A hullám egy matematikai modell, amely bizonyos matematikai szabályok szerint viselkedik. A való világban vannak olyan jelenségek, amelyek ezen szabályok szerint működnek, így egy jelenség és a modellje között teremtünk kapcsolatot.

Például a hangról megállapítjuk, hogy hullámtermészete van. Ugyanezt tapasztalhatjuk a fénynél is bizonyos körülmények között. Máskor meg nem, például, ha mint energiát tekintjük. De hullámként viselkedhet például egy robbanás hatására keletkező levegő-összenyomódás (nem a hang!). Ez a nagyobb levegősűrűség is hullámszerűen terjed, ez a lökéshullám. Ehhez hasonló a földrengéskor keletkező földmozgás, szemléletesebb a víz mozgása, azaz a tengerrengés. ÉS még nagyon sok fizikai jelenség van, amely hullámtulajdonságot mutat. Éppen ezért ezek mind képesek elhajlani, ha olyan akadállyal találkoznak, ami az ő tulajdonságaiknak megfelel.