Ha létezne agyátültetés, akkor meddig lehetne élni? Mennyi idő alatt megy tönkre az agy?
Már az első "ha" értelmetlenné teszi az egészet.
Ha létezne, akkor miért ne lehetne vele rendesen élni? Feltételezve, hogy az ereket is rendesen "bekötik".
Ha nem, akkor megközelítőleg 5-10 percig, utána beáll az agyhalál. Az agy nem igazán bírja az oxigén hiányt.
Amúgy az oroszok kísérleteztek ilyennel, majomnál meg kutyánál. Brutálisan embertelen lett a végeredmény, és az állat pár nap múlva meg is halt. Nem maga az agy halála miatt, de ha érdekel, google-z rá. Én már egyszer olvastam, kellőképpen felfordult tőle a gyomrom :D
Elvileg a fejet életben lehet tartani az élőlény teste nélkül, sőt egy idegen élőlényre is át lehet helyezni és amíg ki nem lökődik, teljesen életképes az állat. Gyomorforgató és undorító kísérletek voltak ezek, de az orvostudomány szempontjából Demikov munkássága rendkívül hasznos volt.
Bővebben ezekről a kísérletekről:
Nem vagyok orvos, csak biofizikus, de abbol hogy idos korban sokszor maga az agy betegszik meg, azert azt gondolom, hogy nem lehetne agyatultetessel sem 200 eves embereket csinalni. Persze a test nagyon komplex dolog, es lehet, ha föltesszük, hogy mindig 20-30 éves testet kap az agy, akkor tovabb birja.
De minden igencsak hipotetikus.
Persze ettöl független technikákkal, az öregedési folyamat további megértésével még sok mindent el lehet majd érni (csak jo helyre kell születni, pl felcsutra)
Nem kell átültetni, agy nélkül is lehet élni.
Számos "agyatlant" ismerek, biztos Te is... xD
a kerdes vegul is az öregedéssel volt kapcsolatban, ezert csusztam el ebbe az iranyba. Asszem ez az en valaszomra volt valasz:
"biológiai óra egyébként a sejtek "önátörökítésével" megújulásával van összefüggésben, és a DNS-ben tárolódik."
Hu de megmondtad a tutid, miután lehülyéztél:)
De annyiban egyetertek,h egy komplex 'gep' egyik reszeröl van szo, amiröl föltetelezzük, hogy az egyenisegunk nagy reszet determinalja.
Az öregedesröl annyi bizonyos, hogy komplex folyamat, nem feltetlenul jó kep, h egy meghatarozott, szabalyozott folyamat, olyasmiröl (is) lehet szo, hogy nem nagyon van evolucios nyomás hosszu életü egyedre.
"At present, the biological basis of ageing is unknown"
Mert a test sejtjei csak bizonyos szintig képesek megújítani magukat. Egy idő után elöregszenek, és nem osztódnak tovább - a test védelme érdekében - minden osztódáskor (és nem osztódáskor is) megsérül/megsérülhet a DNS. Nem pontos a másolás sem. A DNS végén van egy telomer szakasz, ami kvázi "értelmetlen" információ, tehát nem vesz részt a fehérje szintézisben, viszont nagyon fontos: ez védi a DNS végét a töredezéstől. Ha sérülés történik, a DNS végét javítani közel lehetetlen, az enzimek csak belső szakaszt képesek (úgy, ahogy) javítani. Ez a telomer régió törik le, sérül leginkább. Amikor "elfogy" a sejt deaktiválja magát, különben drasztikusan megnőne a másolási hibák lehetősége, és a sejtburjánzás végül megölné a szervezetet (talán ismerős, ez a rák).
Az agyi idegsejtek pedig nem termelődnek újra. Öregkorodra már tekintélyes mennyiségben elpusztultak az idegsejtek - folyamatos tréningezéssel, egészséges táplálkozással ez a folyamat lassítható,de meg nem állítható. Egy idő után már az egyéni létfenntartás is veszélybe kerül: egyszerűen az öregember (nem mindenki, ezt hangsúlyozom!) eljuthat arra a szintre, hogy képtelen a létfenntartásra. (elfelejt enni, veszélyezteti önmagát, stb). Ez nem öregkori dac, hanem egyszerűen az agy elveszti már a képességeit, széthullik az összetett gondolkodás (pláne, ha ez még némi betegséggel is meg van támogatva).
Konkrétan az agy miatt szinte sohasem áll be a halál - hacsak nem agyvérzés, vagy hasonló miatt történik. A vegetatív funkciókat ellátó agyterületek nagyon sokáig képesek ellátni (lásd, kómában fekvő emberek).
A testnek pedig NEM funkciója az élet (hülyén hangzik, nem?). A testnek az a feladata, hogy tovább szaporítsa a DNS-ét, tovább adja az életet. Ennek "mellékterméke" a test különböző életfunkciója, mivel így sokkalta hatékonyabban tud szaporodni. Ha csak baktériumok lennének a mai napig, akkor a bioszféra már teljesen telítve lenne (az ő szintjükön). Ezzel, hogy "emberré lettünk" új lehetőségek nyíltak meg előttünk, ahol sokkalta szabadabban tudunk szaporodni.
És ehhez szükség volt a halálra is. Ha nincs halál, nincs fejlődés sem. Akkor megtelítettük volna a bioszféránkat (még bőven azelőtt, hogy emberek kialakultak volna), ahol az új mutációknak esélyük sincsen.
Az egysejtűek esetében ritkán beszélhetünk "halálról" - kivéve persze, ha megeszik, megmérgezik őket, vagy létfenntartáshoz alkalmatlan lesz a környezet. De nekik nincs is szükségük rá. Az egyetlen DNS szakaszuk (mivel, egy sejtből állnak) képes mutálódni, osztódáskor, és az "élet közben" is. Összetett, sok sejtű lények esetében, ha egy sejt mutálódik, akkor a mutáció (még ha hasznos is) akkor sem fog nagy eséllyel semmilyen pozitív hatást kifejteni. Most képzeld el: pl az egyik bőrsejtünk mutálódik, aminek hála sokkal ellenállóbbak leszünk a nap UV sugárzása ellen. Ez viszont semmiféle előnyt nem fog jelenteni, mivel a több millió egyéb bőrsejtünk nem változott meg, a mutálódott pedig nem fog osztódni, és nem "szorítja ki" a többit.
Tehát, többsejtű élőlények halál nélkül kihalásra vannak ítélve. A környezet, a többi élőlény folyton változik - ha szaporodáskor (amikor ügyebár csak pár kromoszóma van jelen) megtörténhetnek egyrészt a mutációk, másrészt a két szülő meglévő mutációinak a keveredése. Így a létrejövő új élőlény tartalmazni fogja azokat a, remélhetőleg hasznos tulajdonságokat, amiket a szülei, sőt, újakat is nyerhet, ha hasznos a mutáció (vagy hátrányt szerez, ha haszontalan - ekkor ki fog szelektálódni a fajból rövid időn belül, vagy meg sem születik, vagy ellensúlyozva lesznek a hátrányos mutációi).
Így megjelent a lehetőség a többsejtű élőlényeknek is a változásra, a minél gyorsabb reagálásra. Ha az élőlények örökké élnének, akkor az új, életképesebb egyedeknek nem lenne "hely" az adott területen, így a faj kvázi "megkövülne" és nem lenne képes változni. Ez pedig, a természet változásával együtt egyenlő lenne a kihalással, vagy, legjobb esetben, a stagnálással (ami egy drasztikus változás esetén kihalást jelentene).
Így el lehet mondani, hogy a halál feltétele az életnek - halál nélkül élet sem lehetne (a tápanyagokról meg még szót sem ejtettünk).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!