Hogyan kell megoldani ezt a fizikapéldát?
Az ábrán látható módon 3 golyó helyezkedik el egy sík asztallapon úgy, hogy tömegközéppontjaik egy egyenesre illeszkednek. A golyók tömege rendre: m1=0,05 kg, m2= 0,1 kg, m3= 0,2 kg. Az m1 tömegű golyót meglökjük úgy, hogy 20 cm/s nagyságú sebességgel centrálisan ütközik a középső golyóval. Az ütközés után az első golyó megáll, a meglökött golyó pedig centrálisan ütközik a 3. golyóval. Hogyan mozognak a golyók a második ütközés után, ha feltételezzük, hogy mind a két ütközésben a mozgási energia ugyanannyiad része disszipálódik? (a talaj mozgásállapot-változtató hatása elhanyagolható.)
a mellékelt ábra: [link]
Előre is köszönöm a segítséget! :)
TFH, a golyók tömegközéppontja a geometriai középpont, valamint az ütközések tökéletesen rugalmasak.
Ilyenkor nem kell számolni ballisztikai eseményekkel és az energia, valamint a lendület megmaradás érvénybe lép.
Azaz 1. ütközés után
m1 * v1 = p1 == p2 = m2 * v2
v2 = m1/m2 * v1 = (0.05 / 0.1) * 0.2 m/s = 0.1 m/s
Hasonlóan az első ütközéshez a második ütközést old meg magad. Menni fog :)
Bocsi, mivel a 2. és 3. golyó ütközése nem analóg az 1. és 2. ütközéssel, ezért:
Mozgási energia 2. ütközésnél: 1/2 m*v^2 = 0,5 * 0,1 * 0,1^2 = 0,0005
Ha ez az energia megmarad és ugyan annyiad részre osztódik, jelen esetben ez 1/2 - 1/2, akkor...
2. golyó tovább gurul fele akkora sebességgel 0.05 m/s
3. golyó elindul arra, amerre a 2. golyó.
E2 = E3
1/2 * m2 * v2 * v2 = 1/2 * m3 * v3 * v3
0.1 * 0.05^2 = 0.2 * v3^2 => v3 = 0,0354
Tehát RÖGTÖN újra ütközni fognak. Ilyenkor a golyók energiája gyakorlatilag a feladat szerint újra elosztódik.... tehát a végeredmény, hogy 0 idő alatt annyi energia megy át, amíg a kettejük sebessége legalább egyenlő nem lesz.
Azaz számolhatunk úgy, hogy egy testé olvadnak és közösen mennek tovább.
E.kin(2) = E.kin(2+3)
1/2 m(2) * v(2)^2 = 0,0005 == 1/2 * 0.3 * v(2-3)^2
v(2-3) = gyök(0,0005 / 0.06) = 0,0913 m/s
Közösen egymás után haladnak 9.13 cm/s sebességgel.
Számolás menete:
1: TFH tökéletes rugalmas az ütközés. Ilyenkor ki tudjuk számolni, hogy mekkora lenne az ütközés után megmaradt energia. A feladatban azt mondja, hogy az első golyó megáll. Tehát a tök.rug ütközés után megmaradt mozgási energia fog diszcipálódni.
Ezt az impulzus és energia megmaradással lehet kiszámolni.
v ütközés előtti
w ütközés utáni sebesség
m1 * v1 = (m1 * w1) + (m1 * w2)
1/2 m1 * v1^2 = (1/2 m1 * w1^2) + (1/2 m2 * w2^2 )
Ez egy két ismeretlenes, másodfokú egyenletrendszer. Első egyenletből w1 kifejezésével és azt a 2. egyenletbe behelyettesítve azt kaptam, hogy (ha jók a számolásaim) 1. golyó megfordulna tök.rug ütközés után -0.0667 m/s -el. 2. golyó tovább megy 0.13 m/s -el.
A feladatban az 1. golyó megáll. Tehát a diszcipált energia pont ennyi:
E.dis = 1/2 m1 * w1^2 = 1/2 * 0.05 * 0.0667^2 = 0.1111 mJ
Kiindulási mozgási energia = E.kin1 = 1/2 m1 * v1^2 = 1/2 * 0.05 * 0.2^2 = 1 mJ
Ekin / e.dist = 1/9, azaz 1/9-ed része veszik el az ütközésben az energiának.
Ezért a második golyónak a mozgási energiája is 1/9-ed részére esik vissza.
Legyen y a 2. golyó diszcipáció utáni sebessége
1/2 * m2 * w2^2 * 8/9 = 1/2 m2 * y^2
w2^2 * 8/9 = y^2
Tehát a sebesség 64/81 -edére esik vissza (0,942809)
w2 így a számításaim szerint 0,122565
2. ütközésnél ugyan így kell eljárni, csak már tudjunk, hogy 8/9 része marad meg az energiának.
Számolás menete:
1: TFH tökéletes rugalmas az ütközés. Ilyenkor ki tudjuk számolni, hogy mekkora lenne az ütközés után megmaradt energia. A feladatban azt mondja, hogy az első golyó megáll. Tehát a tök.rug ütközés után megmaradt mozgási energia fog diszcipálódni.
Ezt az impulzus és energia megmaradással lehet kiszámolni.
v ütközés előtti
w ütközés utáni sebesség
m1 * v1 = (m1 * w1) + (m1 * w2)
1/2 m1 * v1^2 = (1/2 m1 * w1^2) + (1/2 m2 * w2^2 )
Ez egy két ismeretlenes, másodfokú egyenletrendszer. Első egyenletből w1 kifejezésével és azt a 2. egyenletbe behelyettesítve azt kaptam, hogy (ha jók a számolásaim) 1. golyó megfordulna tök.rug ütközés után -0.0667 m/s -el. 2. golyó tovább megy 0.13 m/s -el.
A feladatban az 1. golyó megáll. Tehát a diszcipált energia pont ennyi:
E.dis = 1/2 m1 * w1^2 = 1/2 * 0.05 * 0.0667^2 = 0.1111 mJ
Kiindulási mozgási energia = E.kin1 = 1/2 m1 * v1^2 = 1/2 * 0.05 * 0.2^2 = 1 mJ
Ekin / e.dist = 1/9, azaz 1/9-ed része veszik el az ütközésben az energiának.
Ezért a második golyónak a mozgási energiája is 1/9-ed részére esik vissza.
Legyen y a 2. golyó diszcipáció utáni sebessége
1/2 * m2 * w2^2 * 8/9 = 1/2 m2 * y^2
w2^2 * 8/9 = y^2
Tehát a sebesség 64/81 -edére esik vissza (0,942809)
w2 így a számításaim szerint 0,122565
II. ütközésnél számított értékek:
3. golyó tök rug ütközés után 0.08171 m/s -el megy tovább, ha 8/9-ét veszem a mozgási energiának, akkor 64/81 -edét veszem ennek a sebességnek = 0,064561 m/s
2. golyó tök rug ütközés után -0,040855 m/s -el indulna el.
Mozgási energiában ez 1/2 * 0.1 * 0,040855^2 = 0,083457 mJ
Kezdeti mozgás energiája:
1/2 * 0.1 * 0,122565^2 = 0,751111 mJ
ennek az 1/9-ét elveszti, azaz 0,083457 mJ -t
Tehát a 2. golyó is megáll az ütközés követően (ezt valahogy sejtettem a méret arányokat illetően.)
Végeredmény: 1. golyó ütközés után megáll: 2. golyó tovább megy, ütközik 3. golyóval, amikor 2. golyó megáll és 3. golyó tovább megy 0,064561 m/s sebességgel.
A számolás lehet, hogy rossz, de az elmélet ezúttal nem hibás.
Tegnap teljesen elhanyagoltam a diszcipációt. Bocsi még 1x.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!