Rutherford (illetve Geiger és Mardsen) szóródási kísérletében mire kellett a cink-szulfid fólia, illetve hogy funkcionált?

Hát, én a szórási kísérletet még csak aranyfóliával halottam. Azt el tudom magyarázni. :)

Arnyfóliát alfa-sugarakkal(1 neutron, 2 proton) "bombázza". A sugarak nagyrésze áthatol az aranyfólián, azonban sok eltérült, és volt amelyik vissza is pattant. Ezzel Rutherford rájött, hogy a pozitív töltésű alfasugarak könnyedén áthatolnak a fólián(az elektron burkon keresztül mennek ezek a sugarak), viszont amelyik vissza pattan, az egy másik pozitív töltésű "valaminek" ütközik neki, és ezek taszítják egymást. Ez a valami volt az atommag. Így jött rá, hogy az atommag csak pozitív lehet. :)

Remélem segítettem.

Konkrétan: a cink-szulfidernyő a részecskék detektálására kellett.

21:31, ne haragudj, de kicsit helyre teszlek.

Rutherford α-részecskékkel bombázta az aranyfóliát, azaz egy fókuszált α-nyalábot bocsátott rá. Az α-részecskék 2 neutronból és 2 protonból állnak (igen ritka, hogy He-3 repüljön ki egy magból). Mikor az α-részecskék nekiütköznek a cink-szulfidernyőnek, akkor az felvillan. Rutherford körbe vitte az ernyőt a fólia körül, és mikroszkóppal (az aranyfólia körülbelül 1 cm^2-es volt, és a felvillanások is nagyon aprók meg halványak) mindenhol megszámolta, hogy hány felvillanást lát. A szóródó illetve a főleg a visszaverődő részecskék arányából következtetett az atommag méretére.