A vákumban hány fok van?

Itt a Földön annyit, amennyi a környező anyagok hőmérséklete (tartály fala, szoba fala stb., attól függően, hogy mire "lát rá" a hőmérő)

A világűrben, de a naprendszerben attól függ, mennyire lát rá a napra, milyen messze van tőle, milyen a berendezés elrendezése. Ettől függően több ezer fok eltérés is lehet.

A csillagközi térben 2,7 K-t fog mutatni.

Akkor te nem hallottál a hőközlés módjairól.

Amit közegnek ad át, az a hővezetés (kondukció).

Ennek kicsit más módja a konvekció, azaz a hőáramlás, pl. a légkör mozgásakor. Termik, bukószél, ilyesmi.

Na a lényeg, hogy van a HŐSUGÁRZÁS, amihez nem kell közeg!!

Szerinted a Napból hogyan jön a hő a Földre? Pedig ott sincs sokminden közeg, ami közvetítené!

De jó példa az esti nagy tábortűz, amikor a levegő csak 15 fok, de a pofánk meg ég, annyira meleg. És nem a levegőtől, hanem a hősugarak elnyelésétől.

Na most a hőmérő nem a közeg, hanem a SAJÁT hőmérsékletét méri. Na persze a termodinamikai törvényeknek megfelelően a hőmérsékelt kiegyenlítődik, ill. arra törekszik. Így ha vákuumba kiteszel e hőmérőt, akkor az folyamatosan hűlni fog, mert sugároz. És ha nincs más, aminek a sugárzását elnyelné, akkor az absz. nullát közelíti, ill. a kozmikus háttérsugárzás 2,7 K-jét fogja közelíteni.

Na remélem, így már oké.

Utolsó, ha nem értesz hozzá, minek írsz? A hőmérsékleti egyensúlyban nem csak az atomok és molekulák vesznek rész, hanem a fotonok, vagy ha úgy tetszik, az elektromágneses sugárzás is.

Tehát ha egy térrészben nincs jelen atom vagy molekula, attól annak még ugyanúgy van hőmérséklete. Ha mástól nem, a háttérsugárzástól.

A #3 válasz utolsó bekezdésében van a lényeg, kicsit pontosítanám. A vákuumba helyezett hőmérő (érzékelő) egyszer csak eléri egyensúlyát, azaz a mutatott érték a vákuum hőmérsékletének tekinthető (addig a hőmérő és a vákuum eltérő hőmérséklete a hőátadás valamely módja formájában folyamatosan változó értéket mutat).

Az egyensúly azt jelenti, hogy a hőmérő és környezete között nincs hő(energia)csere. Ha a vákuum a világűr, akkor - mivel más (hő)sugárzó, hőátadó anyagok távol vannak, azért az arra a pontra jutó mennyiség elenyésző, a hőmérő hőenergiája is hamar szétoszlik. Tehát ott a fent említett, nagyjából 2,7°K észlelhető.

Ha azonban földi körülmények között mérünk, ott a vákuumot elég hamar valami anyag határolja, amelynek van egy hőmérséklete (nagy valószínűséggel a környezet hőmérséklete, közkeletűen szobahőmérséklet). Ebben a nem túl nagy térrészben a határolófal folyamatosan sugározza ki az energiát, amit a másik fal elnyel, illetve ő is sugároz. Itt tehát az egyensúly a vákuumban is nagyjából (ha elég soká tart, elég pontosan) a falak hőmérsékletével egyezik. Ha a falat mondjuk a szobában tartjuk, akkor úgy 20°C, ha folyékony nitrogénben, akkor úgy -180°C, és így tovább.