Lehetséges az, hogy egy dinoszaurusz csontnál, gyémántnál tobb tízezres kort adjon csak?

Lehetséges.

1) Ha egy 10000 éves barlangi medve már egyszer kikaparta a csontot, lenyelte, és kiköpte vagy végigment a tápcsatornáján.

2) Ha az ember, aki kiásta, az uzsonnája mellé csomagolta.

3) Ha azokban az években, amikor a dinoszaurusz élt, extra erős naptevékenység volt.

4) Ha azokban az években, amikor a dinoszaurusz élt, egy jó erős szupernova gammasugárzása eljutott a Földre.

5) Ha a dinoszaurusz értelmes lény volt, és sikerült neki hidrogénbombát gyártania, ami fel is robbant a közelében.

6) Ha aki mérte a C-14-et, be akart kerülni a Wikpédiába meg a Gyakori Kérdésekbe, és hamis adatokat közölt.

Gondolom ez a kérdés, illetve a rá adott válaszok ihlették a kérdésedet (a linkek alapján):

http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomanyo..

Valóban, a C14 módszer adhat ilyen értéket régebbi leletekre. pl. gyémántra vizsgálat:

http://www.gyakorikerdesek.hu/beerkezett-uzenetek

Viszont a módszer korlátaival mindenki tisztában van. Tehát olyan leleteket, amik valószínűleg régebbről származnak, nem datálnak ezzel a technikával. Illetve más módszerekkel is tudják a kort becsülni, ezekkel is összevetik az eredményeket (pláne, ha már a használhatóság határán levő értéket kapnak). Szóval nem igazán fordulhat elő, hogy emiatt rossz korbecslést kapnak.

#1

Azt a mindenit! Az ötös pont megvilágosított! Szóval a dinók által készített H bomba felel önnön kihalásukért, és a sok érdekes C14 eredményért is. Szerintem publikáld, mielőtt lenyúlják az ötletet!

A C14 es kormeghatározás max 50-60000 évig működhet, de mivel a természetes háttérsugárzástól nehezen lehet megkülönböztetni, ha túl öreg és már kevés benne a C14, 37000 évig használják csak. A szennyeződések kis mértékűek és megjelenésük különféle okokra tehetők, de ha amúgy is kevés már az anyagban a c14, akkor jelentőssé válnak.

A régebbi leletek kora más módszert igényel.

Zavaró tényező volt régen az, hogy a mintának elég nagynak kellett lennie, de ez manapság változott a tömegspektroszkóp megjelenésével, ami kisebb anyagokkal is hatásosan dolgozik.

Trollkodsz?

Nem hallottatok már olyanról, hogy egy hírnévre vágyó "tudós" hamisított egy eredményt vagy leletet?

Néhány példa a XIX. századtól kezdve:

Ősemberek koponyái majomból és öregített homo sapiensből összetákolva.

Az Archaeopteryx ősmadár is kérdéses.

Hidegfúzió.

Nincs sok értelme, mert egyrészt kiderül, és akkor a blama sokkal nagyobb, mint volt az elismerés, másrészt, miért tenné? Mit nyerne vele?

Ha mondjuk Picasso képe, vagy kínai váza lenne és megpróbálná hamisítani, azt megértem, de ott is túlságosan nagy a lebukás veszélye. Aztán egy laborban nem bűnözők dolgoznak...

Ha tekintjük a sok mendemondát a Sziklás-hegységben röpködő bőrszárnyú őshüllőkről, és a kongói mocsarakban dagonyázó brontoszauruszokról, akkor lenniük kell valóban tízezer éves dinó-leleteknek. A kriptozoológia tudósai a hír hallatán földhöz verhetik a seggüket örömükben.

Hogy miért éri meg leleteket hamisítani? Egyszerűen azért, mert addig is dől hozzád a dollár és szárnyra kap a hírnév, mielőtt lebuksz.

Nem úgy értettem, hogy az értelmes dinók kiirtották magukat. Csak rendeztek egy kis Csernobilt, meg Fukusimát, pont azon helyen, ahonnan a kérdéses leletek származtak.

A tüdőszűrő leleted elcserélheti a labor, de ez nem jellemző. A vérképed is pontos szokott lenni. Azért minden laborban meg van szervezve a munka, kerülik a tévedést és semmi hasznuk belőle, ha nem jó eredményt adnak. A régész valóban profitálhat egy kicsit, írhat egy cikket, aztán annyi. Hol van ebben a "dől a lé"? Ha hamisította a leletet, rögtön elvágja magát, mert mindenhol azzal kezdik, hogy leellenőrzik. Ugyan, mit gondolsz, azt hiszed túlfizetik őket? Nem filmsztárok, hogy tömjék beléjük a pénzt. Ha régi a lelet, akkor régi, besorolják, rendszerezik és el van felejtve.

Nem éri meg csalni, csak veszíthet vele, nyerni nem nyer szinte semmit.

Egy kis figyelmet esetleg, semmi mást.