Mitől függ egy kémiai anyag színe?

Ez attól függ, hogy mennyire képes gerjeszteni a látható fény az adott anyag elektronjait, illetve kis mértékben a felülettől.

A szervetlen sók gyakran színesek, ott igazából nincs konkrét logika ami alapján ki lehet találni hogy miért pont olyan színű amilyen. Szerves vegyületeknél már más a helyzet. (Csak egy rövid megjegyzés, hátha szükséges: konjugált kettős kötésnek nevezzük azt, amikor szénatomok között felváltva egyszeres és kétszeres kötések vannak). Minél hosszabb a konjugált kettőskötés rendszer, annál nagyobb a "vöröseltolódás", azaz a színskálán annál jobban közelít a vöröshöz az anyag. Például a benzol egy olyan gyűrű, ahol 3 kettős kötés van 6 szénen konjugálva, ez még színtelen. A naftalin is, de az antracén, amikor már 3 benzolgyűrű van egymásra ragasztva, az már sárga. Végül az ún. PAH-vegyületek, amikor már 5 benzolgyűrű ragad egymáshoz, akor már feketék. Ha ábrákat szeretnél keress rá a vegyületnevekre google-ban. Nyíltláncú vegyületeknél ugyanez a helyzet. Minél hosszabb a konjugált kötések rendszere, annál vörösebb a cucc. Például ott a likopin, ami a paradicsom vörös színét adja. Ha pár szénatommal lecsökkentjük ennek a molekulának a hosszát, akkor szép fokozatosan sárga, zöld, stb. lesz, tehát elkezd visszafelé haladni a színskálán.

Meg lehet határozni nm-re az anyagok színének hullámhosszát az elektronszerkezetük alapos ismeretével, de ez nem olyan egyszerű; kvantumkémiai oka van. Röviden az anyagok elektronszerkezetétől függ.