Miből áll a köröm?

A köröm (unguis), az ujjak végpercének háti oldalán fekvő, a közepén kissé dombordad, rugalmas szarulemez, amely a bőr irharétegének módosult részéhez rögzül, amit körömágynak neveznek.

A körömcsúcs az ágyon túl szabadon kiáll, hátulsó és oldalsó szélei, a bőr redő alakú visszahajlása által képezett keretbe jutnak. A kereten túl kiemelkedő bőrszegélyeket körömsáncnak nevezik. Legvastagabb a körömtest, ez a keretek felé kiélesedik és lágyabb, hátulsó vége mélyen benyúl a sáncba, és ott a gyökeret teszi. A köröm anyagát a tövénél található ún. mátrixsejtek termelik. A körömtest külső felszíne sima, az alsón hosszúkás párirányos lécek vannak, melyek a köröm harántmetszetén néhány milliméter magas redőivel illeszkedik az irharéteg hasonló kitüremkedéseibe (körömlécek). Ezek a lécek tömött irhaszövetből állnak, keverve sok rugalmas rosttal, bennük vannak a köröm rózsaszínes árnyalatát okozó vérerek és idegek, melyeknek nagy száma miatt a körömágy megsértése igen fájdalmas.

A köröm saját szövete két rétegből áll. A felső réteget elszarusodott sejtek alkotják, ez úgy viselkedik, mint a bőr szarurétege. A mélyebb réteg megfelel a bőr Malpighi-rétegének, ezt a körömgyökér alatt körömcsírának (matrix unguis) nevezik, ez küldi el a hámléceket, a körömágy irhalécei közé.

A szaruréteg laposdad sokoldalú pikkely alakú sejtekből áll, a nyálkaréteg legmélyebb sejtrostozatában a sejtek henger alakúak, a többi finom csipkékkel vannak ellátva (tüskesejtek). A körömgyökérnél a nyálkaréteg egyenletes vastagsága miatt a vérerek kevésbé tűnnek át, ezért ott a köröm fehéres színű (holdacska).

-Forrás: Wikipédia