Mi az a sejtmemoria?

Hát pontos definíciót én sem találtam róla, de annyit kiderítettem, hogy nagy kamukat építenek e szó köré.

Kineziológia... Reinkarnáció...

Meg itt is írtad, hogy azért álmodunk néha ilyet mert az őseink is néha leestek a fáról. Ugyan már, ez akkora nonszensz. Eszerint ha van két külön család, akiknél anya is apa is tud zongorázni, csinálnak egy-egy gyereket akiket is megtanítanak zongorázni, majd az a két gyerek csinál egy közös gyereket, akkor abból rövid időn belül profi szinten kéne játszania, mert a sejtmemória már annyi tehetséget adott neki...

de ez nem így működik...

Ha ilyen sejtmemóriás dologról hallasz kapcsolj kételkedő üzemmódba.

Ilyen nem nagyon van... de azért valami létezik.

Planáriákkal (ezek egyszerű férgek) el lehet azt követni, hogy valamit megtanítsz nekik (mondjuk félelmet a fénytől vagy egy hangtól) - majd megeteted egy másikkal. A másik meg fogja tanulni az első tudását.

A zuhanást nem az ősember zuhanása miatt álmodjuk!

Azt általában oxigénhiány idézi elő, és elég veszélyes! Nem árt kivizsgáltatni: nem horkolsz véletlenül?

Viszont: itt is van egy érdekes jelenség.

Nagyjából 4-6 mp súlytalanság után (ha túléled), akkor egy felszabadult öröm lesz úrrá rajtad. Ez azért van, mert az ősemberek közül aki túlélt ennyi zuhanást, az örült neki, mint majom a farkának :-)

Az ember fogantatásától kezdve emlékszik mindenre a sejtmemória szintjén, agyunk rögzíti az eseményeket, érzelmi sokkokat. A negatív hatások rossz beidegződéseket hoznak létre a tudatalattiban, melyektől akaratlagosan nem tudunk megszabadulni.

Létezik a

sejtmemória, sejtjeink mindenre emlékeznek a fogantatástól fogva. ... (a nana.hu-ról másoltam.)