Kémia. Elketronhéjak kiépülése?
Ugye a K, Ca e.héjának kiépülésekor nem a 3d pálya hanem a 4s töltődik. Csak hogy a tk. azt írja, hogy "A 21-t-es rendszámú atomtól a 30-as rendszámúig a 3d-alhéj töltődik fel. A 31estől a 36-os rendszámú atomig a 4p alhéjra épülnek be az elektronok." Csak hogy mi órán nem így értelmeztük. Tehát 19-től végig mindig a 4s-re épül a két elektron kivéve a krómnál mert ott kedvezőbb ha 3d-re 1-1et rak, meg 4s-re egyet, meg azt hiszem réznél, mert ott meg nem az töltődik. Most akkor Káliumtól egészen felfelé ( Cu és Cr kivételével) mindig a 4s-re töltődik az a két elektron? :S
Előre is köszi!!!
Hát így most nagyon nem volt türelmem végig értelmezni, a lényeg, hogy a d-mező elemeinél a d alhéj kezd el feltöltődni.Van is wiki-n egy jó ábra ami bemutatja, és könnyű róla megjegyezni:
Lehet, hogy én vagyok a hülye, de nem értem ezt az ábrát sem:D szóval, ezt eddig is tudtam, könyv is leírja, csak az lenne a kérdés, hogy 4s alhéj először feltöltődik és aztán töltődik a 3d alhéj, vagy rögtön a 3d alhéj töltődik, a 4s csak utána?:D ami itt a füzetemben látok, azaz hogy a Cr és a Cu nem úgy töltődik mint a többi.
Cr: [Ar] 3d^5 4s^1 és Cu: [Ar]3d^10 4s^1 a többinél nekem a füzetben pedig: pl.: Sc: [Ar] 3d^1 4s^2
tehát a réznél jelen tudásom szerint először 3d alhéj, Cr kivétel, és az összes többinél pedig először teljesen feltöltődik a 4s alhéj, és csak aztán kezd el töltődni a 3d, és ez lenne a kérdés, hogy jól tudom-e?:))
Sajnos el kell keserítselek mivel ns és az (n-1)d pályák energiaszintje nagyon közeli ezért kicsit bonyolult a feltöltési sorrend.
Az első öt és a hetedik mellékcsoportot kivéve mindegyikben van ns1 és ns2 vegyértékpályájú elem .
Szóval:
I/B s1 és d10
II/B s2 és d10
III/B s2 és d1
IV/B s2 és d2
V/B s2 és d3
VII/B s2 és d5
A többiben van s1 és s2 pályájú elem is valamint ott a palládium ami simán 4d10.
Van egy fontos dolog, ami nem lett kimondva: a félig telített d alhéj egy nagyon stabil jószág (minden elektron párosítatlan), és energetikailag kedvezőbb az (n-1)d^5 ns^1 állapot, mint az (n-1)d^4 ns^2.
Így ha végigmegyünk a negyedik perióduson: K, Ca esetén szabályszerűen telítődik a 4s alhéj (4s^2 állapotig). Utána elkezi a 3d alhéjra pakolgatni az elektronokat, egészen 3d^3 4s^2 állapotig (V). Ezután következik a króm, ahol a szabályt követve 3d^4 4s^2 állapot állna be, azonban neki jobb ha egy elektront elcsór a 4s alhéjról és beépíti a 3d alhéjra. Így lesz 3d^5 4s^1 állapot (és így lehetséges Cr(6+)-ion létrehozása). Tovább telítődve jön a mangán, hol a 4s pálya megkapja (kárpótlásképp) az elektronját, így lesz egy félig betöltött 3d alhéja, valamint egy stabilis teljesen betöltött 4s alhéja. Ezt követően ismét mehet tovább a feltöltődés, mintha mi sem történt volna, egészen 3d^8 4s^2 állapotig (Ni). Egy elektront hozzácsapva elkezd nyivákolni a réz, hogy ő pedig sokkal stabilabb lenne egy teljesen betöltött 3d alhéjjal, ezért ellopja a 4s alhéj elektronját, ezzel a 3d^9 4s^2 állapot helyett 3d^10 4s^1 állapotot generálva.
Ha nem érthető, szólj.
Szerintem ha kérdésed van akkor tedd fel itt, mert másokat is érdekelhet a válasz.
A tantál elektronszerkezetében nincs semmi érdekes, szimplán töltődik a sorrendnek megfelelően ([Xe]4f^145d^36s^2).
Ahogy nézem, a VIB. csoportban a W esetén már nem ugrik át az 5d alhéjra az elektron a 6s alhéjról.
Aranynál (IB) pedig szintúgy megtörténik az ugrás.
Hogy mi befolyásolja a rendszám növekedésével, nem tudom. De még az egyetemi szinten sem nagyon foglalkozunk az 5. periódustól felfele található elemekkel, csupán néhánnyal. Bőven ráérsz ezt a tudást felszedni magadra.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!