Valaki segítene egy kis kémiában? (atomszerkezet)

Azért nem elég az egyik, mert nem ugyanaz a kettő.

A tömegszám az a protonok és a neutronok összege. Ha tömegszámból kivonod a rendszámot, akkor megkapod hány neutron van az atommagban.

A relatív atomtömeg egy "kitalált" dolog. Vették a szén leggyakoribb 12-es izotópját ( ha az elektron tömegét elhanyagolhatónak vesszük, akkor ez 6 proton és 6 neutron) majd elosztották 12-vel, ez lett az atomi tömegegység. A relatív atomtömeg azt mutatja meg, hogy az adott elem hányszor nehezebb ennél az atomi tömegegységnél. Viszont itt a számítás már nem olyan egyszerű, mint az előzőnél. A relatív atomtömeg az az adott elem izotópjainak átlagtömegét jelenti.

A kalciumnak pl 23 izotópja van, a protonszáma 20, viszont a neutronjainak száma 14-től 37-ig terjedhet. Így van olyan kalcium aminek a tömegszáma 34 és van olyan is aminek 57. Ha ennek ezeknek az izotópoknak a tömegét előfordulásuk szerinti súlyozással kiszámítjuk, akkor megkapjuk a Ca relatív atomtömegét.

"Az egyik azt mondja, hogy a relatív atomtömeget a tömegszámból és az egyes előfordulási gyakoriságból számoljuk, azaz a relatív atomtömeg egyenlő egy elem adott izotópjainak átlagos atomtömegével."

Ez így igaz.

"Nem értem önmagában egy elem izotópjának minek van tömegszáma és relatív atomtömege is."

Gyakorlatilag az izotóp tömegszáma határozza meg adott izotóp különbözőségét az anyaelemtől. Általában - iskolában - elemi szinten számolnak/foglalkoznak a relatív atomtömeggel. Viszont az életben, iparban,gyógyászatban, laborokban stb.. ahol komolyabban foglalkoznak foglalkoznak magas tisztaságú izotópokkal, ott már van értelme az izotóp relatív atomtömegéről beszélni. A tömegszám növekedéséből következik a relatív atomtömeg növekedése is . Ha például gázcentrifugában válogatod szét az urán eltérő tömegszámú izotópjait ( UF6 gáz formájában ) ott tömegük szerint választódnak szét az izotópok, és nem árt ha tudod mennyi a relatív tömegkülönbség a két izotóp között. Ezt akár mérni is tudod, míg ebben az esetben a tömegszám csak az esemény leírására jó.

Elemek esetében az elemek izotópjainak előfordulás szerinti átlagsúlya adja a relatív atomtömeget, míg izotópok esetében az elméletileg 100% tisztaság izotópot jellemzik így.

Az előző válaszoló már tökéletesen leírta, mi a tömegszám, és mi a relatív atomtömeg. Az viszont talán nem derült ki pontosan, miért lehet különbség a kettő között tiszta izotópok esetén. Egy atommag tömege mindig kisebb lesz, mint az őt alkotó protonok és neutronok tömegének összege. Ennek az az oka, hogy a magot alkotó nukleonokat nagyon erős kötőerők tartják össze (erős kölcsönhatás). Azaz ha egy mag nukleonokból összeáll, akkor nagy mennyiségű energia szabadul fel (ehhez hasonló folyamat zajlik a magfúzió során, pl. a csillagokban, hidrogénbombában). A tömeg-energia ekvivalencia alapján a felszabaduló energiának megfelelő mértékben (E=m*c^2) fog csökkenni. Az eltérés atommag esetén más és más, mivel a különböző atomokban eltér az egy nukleonra jutó kötési energia.

A fentieket összefoglalva: a tömegszám és az izotópok relatív atomtömege (a 12-es szénizotóp kivételével) nem lesz teljesen azonos, az eltérő kötési energiák miatt.