Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Létezik olyan fotó, amin...

Létezik olyan fotó, amin látszik a fény terjedése?

Figyelt kérdés
Vagy legalább elméletben lehetséges? Épp nemrég számolgattam, hogy egy 3GHz-es jel egy periódusa alatt a fény 10cm-t tesz meg. Nem lehet valahogy a fotózásban ezt kihasználni?

2013. jún. 24. 13:37
 1/10 anonim ***** válasza:

Hát ha arra gondolsz, hogy mondjuk egy sötét szobában valaki bekapcsol egy zseblámpát, és látszik, hogy még csak egy méterig világít, akkor szerintem nem.

Amit találtam leggyorsabb zársebességű fényképező, az 1/16000 másodpercig van nyitva. Eddig a fény majdnem 19 km-t tesz meg.

2013. jún. 24. 13:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/10 A kérdező kommentje:

Ezt épp most találtam:

"Now a new type of segmented beam splitter allows the cameras to yield up to 24 frames with rates over 1 Billion fps, and sub 1 nano second exposures. In 2003, Stanford Computer Optics introduced the multi-framing camera, XXRapidFrame. It allows Image sequences of up to 8 images with a shutter time down to 200 picoseconds at a frame rate of several billion frames per second."

[link]


Ezzel már azért csak lehetne látni egy fénykúp terjedését. :)

2013. jún. 24. 14:12
 3/10 anonim ***** válasza:
Rögtön létezik, amint megalkotod a fénysebességhez közeli nagyságrenddel működő rekeszzárat.
2013. jún. 24. 14:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/10 anonim ***** válasza:
100%

http://www.youtube.com/watch?v=Y_9vd4HWlVA


Bár itt nem egy fotót készítenek, hanem rengeteget, többször megvilágítják a tárgyat, és abból a rengeteg képből gyúrnak össze egy-egy képet, ami majd a videójukat alkotja.

2013. jún. 24. 14:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/10 Wadmalac ***** válasza:
Ha ez megfelel, lőttek már lézersugarat a Holdra úgy, hogy távcsövön látható volt a megvilágított folt. A sugár elindításától a fényfolt észleléséig eltelt idő a mérési pontosság határáig megfelelt az oda-visszaút távolságának és a fénysebességnek ismert értékének.
2013. jún. 24. 15:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/10 A kérdező kommentje:

Az a video nem semmi! :)

Wadmalac, igen igaz, na de mekkora hatása lenne, ha le is lehetne fotózni, ahogy a légkörről szórt fény úgy ér vissza egy kamerába, hogy csak egy rövid szakaszon látszik a fénysugár. :)

2013. jún. 24. 15:11
 7/10 anonim ***** válasza:
100%

Mi is a fényképezés? A kamera lencséjébe jutó fény rögzítése. Nyilván, csak azokat a fénynyalábokat fogja rögzíteni a kamera, amelyek az optikába jutnak. Egy fénypászmát oldalról lefotózni csak akkor lehet, ha erről a fénypászmáról információ jut az optikába. De az már nem az eredeti fénysugarad lesz, amit le fogsz fotózni, hanem legfeljebb azok a verődő fénysugarak, amelyek a pászma útjába kerülő porszilánkokról és egyéb, a levegőben lebegő, fénytörő részecskékről verődnek vissza.

A fény csak akkor látszik, ha az a szemedbe (optikába) jut Ha nem az optikára irányul a fényképezendő fénycsóva, akkor nincs mit lefotózni, ha pedig van mit fotózni, akkor nem "oldalról" történik a fotózás :)

2013. jún. 24. 22:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/10 anonim ***** válasza:
A 7-es hozzászólás örömmel töltött el: végre egy ember, aki gondolkodik. A fény nem valami tárgy aminek a repülését észlelni lehet és le lehet fotózni. Hiszen egyrészt a fotózás maga is fényt használ (a fotográfia szó is fénnyel történő írást jelent), vagyis még ha pl. egy erősen füstös szobába világítunk is be egy lézersugárral úgy, hogy a füstszemcsékről visszaverődő fény egy kamerába jusson, nem a terjedő fényt érzékelnénk, hanem a visszaverődőt. Továbbá elméletben sem lehetne megörökíteni a fény terjedését, mivel ehhez az kellene, hogy létezzen olyan vonatkoztatási rendszer, amelyben a fény éppen áll (vagyis ez látszana a fotón vagy nevezzük akárminek), holott a relativitáselmélet szerint ilyen nem létezik. Einstein épp ezen gondolkodott 16 éves kora óta, és ebből kiindulva jutott el az elmélethez.
2013. jún. 25. 09:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/10 A kérdező kommentje:

1. Tudom, hogy a fénysugár maga nem látszik, mert nem fognak róla "visszaverődni" fotonok. Ezért írtam a #6-os kommentbe, hogy a szóródó fényt lehetne megörökíteni, ahogy a fénnyaláb félúton jár, de a másik félútról még nem ért hozzánk a szóródó fény.


2. Szerintem a relativitással ez nem ütközik. Egy fénysugár terjedése időben történik a mi szemszögünkből. Tehát egy időpillanatban még nem ér el egy pontot, aztán X idő múlva eléri. A két időpont közti állapot a valóságban is úgy néz ki, hogy a fény hullámfrontja (vagy a fotonok) adott térrészt kitöltöttek, egy másik térrészt nem. Ez egy kellően rövid időszelet állapota. Az optikába sem egyszerre jutnak egy oldalról látott fénysugár szórt fotonjai, hanem szép sorban, ahogy a porrészecskékről elindulnak egymás után, a fő hullámfrontot követve. Az, hogy a foton szempontjából áll az idő, nem releváns.


De ettől függetlenül jó válaszok, nyitott vagyok rá, hátha én gondolom rosszul.

2013. jún. 25. 10:09
 10/10 anonim ***** válasza:
A foton szempontjáról eddig szó sem volt. De a képet készítő szempontjából mit jelent magának a képnek az elkészítése? Hogy valamilyen módon információt kapunk arról, hogy egy adott pillanatban hol tart a fény elsődleges hullámfrontja a terjedése során. Most tekintsünk el attól, hogy bizonyos esetekben egyáltalán nincs értelme ilyesmiről beszélni, és képzeljük egy, hogy a fény egy klasszikus elektromágneses hullám, ami ahogy terjed, kölcsönhatásba lép a teret kitöltő anyaggal. Pl. megrezgeti, azaz szóródik rajta. Az ilyen szórt hullámokat aztán mi érzékelhetjük, de attól függően, hogy a kameránk épp hol van, adott pillanatban különböző távolságokban lévő szórócentrumokból származó fény fog egyszerre odaérkezni, vagyis mi egyáltalán nem arról kapunk képet, hogy a fény hol tart éppen a terjedése közben, hanem arról, hogy adott pillanatban épp milyen fénysugarak értek el a kamerába. És persze ha a kamera szimmetrikusan helyezkedik el a fény terjedése szempontjából, akkor sem magát a fényterjedést látjuk, hanem az annak következményeként fellépő másodlagos jelenséget. Valaki korábban belinkelt egy videót. Ott a kamera rendkívül nagy időfelbontását használták ki a kutatók, és tudták szemléltetni azt, ahogy egy ilyen másodlagos hatás lezajlik időben. A fény "terjedésének lefényképezése" legfeljebb ilyen értelemben képzelhető el.
2013. jún. 25. 10:37
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!