Tudnátok nekem példát mondani homogén és heterogén egyensúlyra?

Homogén egyensúly esetén a résztvevő aynago egy fázisban vannak, pl. gyenge savak/bázisok disszociációja, ammóniaszintézis.

Heterogén egyensúly esetén a reakcióban résztvevő anyagok több fázisban vannak, pl. fázisegyensúlyok, telített oldatban levő fel nem oldott anyag

[link]

[link]

Homogén egyensúly: a megfordítható fizikai vagy kémiai folyamatban résztvevő részecskék azonos fázisban vannak, például:

CO2(aq) + H2O <=> H2CO3(aq)

A vízben oldott szén-dioxid egyensúlyi reakcióba lép a vízzel és szénsav képződik. Az aq a vízben oldott részecskét jelöli. Minden részecske azonos - azaz vizes - fázisban van.

Heterogén egyensúly: a megfordítható fizikai vagy kémiai folyamatban résztvevő részecskék eltérő fázisban vannak, például:

CO2(aq) <=> CO2(g)

A vízben oldott szén-dioxid egyensúlyi folyamatban kilép a vizes fázisból és gáz fázisba kerül. Ebben a folyamatban a CO2 molekulák két fázis között tartanak egyensúlyt: a vizes és a gáz fázis között. Ezen átlépés könnyen megfigyelhető: egy CO2-dal dúsított ásványvizes palack kinyitásának pillanatában az ásványvízben buborékok jelennek meg. A buborék nem más, mint a CO2(aq) vízben oldott szén-dioxid fázis váltása CO2(g) gáz fázisú szén-dioxiddá.

További példák:

A. Homogén:

1. A gázreakciók homogén egyensúlyok, mert minden részecske azonos fázisban - azaz gáz fázisban - van, tekintsük az ammónia előállítást:

N2(g) + 3 H2(g) <=>2 NH3(g)

2. Minden oldat reakció homogén egyensúly is egyben amelyben a reaktánsok és a termékek is azonos - azaz az oldószer fázisában vannak, tekintsük a vízben oldott ammónia egyensúlyait:

NH3(aq) + H2O <=> NH4OH(aq) <=> NH4+(aq) + OH-(aq)

B. Heterogén:

1. A gáz reakciók abban az esetben heterogén egyensúlyok, ha gáz fázisú részecskék (a) folyadék vagy (b) szilárd fázissal tartanak egyensúlyt:

a. H2O(f) <=> H2O(g)

Ez a ruhaszárítás jellemző esete: kiteregetett nedves ruha idővel megszárad, mert a fenti egyensúlynak megfelelően a folyadék fázisú víz teljes mennyisége gáz fázisú vízzé alakul.

b. 2 PdH(s) <=> 2 Pd(s) + H2(g)

A platinafémekhez tartozó Pd palládium rendkívül jól oldja a hidrogént, ezért is használható remek heterogén hidrogénező katalizátorként. Ebben a folyamatban a gáz fázisú H2(g) hidrogén a szilárd fázisú PdH palládium-hidriddel tart egyensúlyt.

Megjegyzés: a fázis nem azonos a halmazállapottal. Adott halmazállapoton belül több fázis is létezhet. A fázis jellemzője, hogy benne a tulajdonságok azonosak. Ha egy pohár vízbe jégkockát dobsz két fázist kapsz: a két fázist fázishatár választja el, amelyen legalább egy tulajdonság hirtelen változik meg, azaz példánkban a víz sűrűsége eltér a jég sűrűségétől.

Heterogénra még jó példa bármely csapadékképződési reakció, például vizes fázisban lévő ezüst és klorid ionoké szilárd fázisú ezüst-kloriddá:

Ag+(aq) + Cl-(aq) <=> AgCl(s)

Megjegyzés: ha a függvénytáblázatban megnézed a nagyon rosszul oldódó szervetlen vegyületeket, akkor bármelyikre hasonló heterogén egyensúlyt írhatsz föl.