Az árvízeknél miért homokzsákokat alkalmaznak mikor a homok REMEK vízvezető talaj?

A homok, az apró szemcsemérete miatt remekül tud "illeszkedni", tehát jól tömíti a réseket. És ha a víz nem sodorja el a szemcséket (márpedig ha zsákba van töltve akkor nem nagyon fogja tudni elvinni...), akkor igencsak jól alkalmazható ilyen esetekben.

Egyébiránt próbálj meg mást alkalmazni, meglásd a homok a fajlagosan legjobban, legolcsóbban alkalmazható anyag.

Arról nem is beszélve, hogy a nagyobb homokzsák gátakat letakarják fóliával, amit újabb réteg homokzsákkal stabilizálnak.

A homok olcsó, könnyen zsákolható, pakolható. Szóval mi másból lehetne építeni? Ötlet? :)

Igazad van, de nézd meg azt is, mennyi energia szükséges egy mázsa homok, valamint ugyanilyen tömegű (vagy térfogatú) agyagtalaj kitermeléséhez, szállításához, lerakodásához, zsákokba pakolásához, és a gát viszonylag tömött módon történő megépítéséhez. Az agyag ha kiszárad, betonkeményre köt, amit aztán baromi nehézzé válik zsákolhatóvá tenni (csákánnyal lehet csak szétverni a nagyobb agyagrögöket). Ha pedig vizes, akkor csúszik mint a takony, minden jármű elakadna benne amelyik rakodni, szállítani próbálná; ráadásul irgalmatlanul rátapad az ásóra, lapátra, iszonyú nehéz és körülményes dolgozni vele.

Ellenben a homok nem csúszik, mind szárazon mind nedvesen jól pereg, könnyű lapátolni, zsákolni, és mind szárazon, mind nedvesen jól formázható a vele megtöltött zsák. Ráadásul ugyanazon tömegű homok nagyobb térfogatot is képvisel a nagyobb szemcsézete, ezáltal üregesebb szerkezete révén, tehát azonos tömegből nagyobb gátfal építhető.