Képződéshő, elektronaffinitás, ionizációs energia, összefüggés?!

A klór ionizációja két lépésben történik.

Az első a Cl2->2Cl lesz, tehát kihagytad a klór kötési energiájának felbomlását.

Majd végül a 2 Cl-> 2Cl- +2e-

Így kijön a 411 Kj képződéshő emlékeim szerint.

Elismerésem...egy tisztelettudó ember, aki előre meg tudja köszönni a válaszokat.

"A Cl ionizációs energiája -356 kJ"

A megadott adatod nem az ionizációs energia, hanem az elektronaffinitás - amikor 1 mol gázállapotú Cl atom befog 1 mol elektront, amikor is energia szabadul fel, mértékegysége kJ/mol, nem kJ.

"Milyen tényezőket hagytam figyelmen kívül..."

Hármat, de az érthetőség kedvéért leírom neked mindegyiket:

ΔHs: a Na szublimációs entalpiája (szublimációs hője): Na(s) --> Na(g)

D0: a Cl2 disszociációs energiája: 1/2 Cl2(g) --> Cl(g)

I: a Na első ionizációs energiája: Na(g) --> Na+(g) + e-

A: a Cl elektronaffinitása (a gázállapotú anion képződési energiája): Cl(g) + e- --> Cl-(g)

-U: a NaCl rácsenergiája (Coulomb energiája) fordítottja: Na+(g) + Cl-(g) --> NaCl(s)

(Mivel az U rácsenergia NaCl(s) --> Na+(g) + Cl-(g) folyamatra vonatkozik, a fenti átalakulás: -U.)

ΔHf: a NaCl képződési (formation) entalpiája: Na(s) + 1/2 Cl2(g) --> NaCl(s)

"... van-e valamiféle kapcsolat a 3 jelenség között?"

Van (és a fenti 6 között). Ezt hívják Born-Haber körfolyamatnak (Born-Haber Cycle):

[link]

ΔHf = ΔHs + 1/2 D0 + I + A - U

Megjegyzés: A előjele negatív. A jelölések más irodalomban mások lehetnek.

/Forrás: Dr. Liszi János: Fizikai kémia, Veszprémi Egyetemi Kiadó, 1993./

Kedves kérdező!

Előttem már a lényeget leírták jól, csak néhány megjegyzést, illetve következtetést írnék a kérdésedhez.

Amikor ionizációs energiáról és elektronaffinitásról beszélsz, akkor minden esetben molnyi mennyiségű, gáz halmazállapotú szabad atomról beszélsz.

A képződéshő viszont a felírt egyenlethez tartozik - nem feltétlenül 1 mol, és nem feltétlenül szabad atom!

Amikor ionizációs energiáról beszélsz, mindig pozitív ionok képződnek, mert a legkönnyebben eltávolítható elektront viszed el minden atomról.

Tehát a klór esetében is pozitív ionok képződnek, ha az ionizációs energiát befekteted!

Elektronaffinitás esetén molnyi gázhalmazállapotú szabad atomra molnyi elektront viszel (minden atomra egyet) és negatív ionok képződnek.

A nátrium esetében ehhez neked kell energiát befektetned, hogy negatív töltésű nátrium ionok képződjenek, de a klór esetében energia szabadul fel, ha minden klóratom kap egy-egy elektront.

Összegezve, ha van egy egyenleted, ami alapján képződéshőt kell számolni, akkor a molarányok figyelembe vételével először el kell jutni oda, hogy gázhalmazállapotú szabad atomjaid legyenek.

Aztán pozitív ionokat az ionizációs energia segítségével tudsz számolni, negatív ionokat meg az elektronaffinitással.