A hideg vagy a meleg levegőnek magasabb a légnyomása?

Gondold végig:

- A légnyomás akkor magasabb, ha több részecske van fölötted (mert ötmilliárd molekula nehezebb, mint négymilliárd).

- Akkor van több részecske fölötted, ha sűrűbben állnak a részecskék, hiszen a fejed nem lesz nagyobb, így a felette levő levegőoszlop is ugyanakkora. Ha ritkább a részecske, kevesebb van fölötted, a ha össze vannak tömörülve, akkor több.

- Azt az esetet, amikor ritkább a levegő, úgy mondják, hogy kisebb a sűrűsége.

- Aminek kisebb a sűrűsége, az felfelé törekszik a nagyobb sűrűség dolgokhoz képest. Ez folyadékban is így van (a fa úszik a vizen, a vas nem). Levegőben is ugyanez a helyzet.

- Vajon melyik létezik a kettő közül: hőlégballon vagy fagylégballon. Ha ezt tudod, akkor tudod, hogy a hidegebb vagy a melegebb levegő a sűrűbb, azaz melyikben állnak közelebb a részek azaz melyiknek nagyobb a nyomása. Ennyi.

De nem is mondtam, hanem hogy a sűrűsége más. Éppenséggel a nyomása nagyobb is lehet, csakhogy a hőlégballonban a levegőt megfogja a ballon. Nyilván egy tök más rendszerről beszélünk, mint amikor van egy levegőszlop az ember feje fölött.

A lényeg az volt, hogy kösse össze az agyában, hogy

meleg > részecskék lazábban > kis sűrűség > kis nyomás.

Mivel a többi körülményt nem írta le a Kérdező, úgy vélem a térfogat, anyagmennyiség konstans.

Ekkor a meleg levegőnek lesz nagyobb nyomása.

Miért: P*V/T konstans -> P egyenesen arányos T-vel

Példa: Fazékban, kuktában melegszik a víz.

Vagy dunsztolás: forrón beöltöd a befőttesüvegbe a befőttet+levegőt, kihül -> csökken a nyomás -> benyomódik a teteje.

"Mivel a többi körülményt nem írta le a Kérdező, úgy vélem a térfogat, anyagmennyiség konstans. "

Nem, mert egyértelműen légnyomásról beszélünk, nem pedig zárt rendszer nyomásáról. Ami pedig meteorólógiai jellegű fogalom, azaz a földfelszín egységnyi területét nyomó légtömeg, nem pedig molnyi levegő.

Ott feljebb valaki az alacsonyabb nyomású meleg levegővel okolta meg a szelet.

Ez azért így elég sarkított dolog.

A meleg levegő sűrűsége kisebb, tehát felszáll és úgymond maga után húzza a saját helyére oldalról a hidegebbet (persze a felszálló levegő miatt kialakuló helyi nyomáscsökkenés az ok).

Tehát a szél oka a helyi hőmérséklet-különbség és az ebből következő sűrűség-csökkenés, nem a meleg levegő állítólag magasabb nyomása. A folyamat elvileg kiegyenlített nyomásviszonyokkal indul be.