Miért a Bohr-féle atommodellt kell használjuk?

Az atommodell, egyáltalán a magfizika világa eléggé bonyolult, ezért bizonyos ismeretek nélkül csak félreérteni lehet. Az ismeretek megszerzésének van egy módszertana, a lényege, hogy csak sorban lehet haladni. A Bohr modell közelebb áll a napi valósághoz, mint a Rutherford, ezért először az kell megérteni, majd továbblépni.

A kérdésedre a válasz, hogy az atom bonyolultabb, mint egy "hullámos" elképzelés, a megértéséhez egyiket is, másikat is alaposan meg kell érteni, hogy a különbségeket és hasonlóságokat megérthessük.

Sajnos megfelelő mennyiségű tanulást nem tudsz kispórolni, ha tényleg meg akarod érteni. Vedd figyelembe, hogy részletesen azért az egyetemen tanítják, mert a megértéséhez annyi előzetes tudás kell. Elolvashatod anélkül, de zagyvaságokat fogsz belőle kiérteni.

Ezt a kérdést anno főiskolán feltettük a fizikatanárunknak. Azt felelte, mondjon jobbat, onnantól azt fogják tanítani...

Az a helyzet, hogy bizonyos szint alatt (pl. általános iskolában) a Bohr-féle atommodell egészen jól közelíti, leírja a valóságot. És elégséges így elképzelni. Ahol meg nem, ott úgyis kitárgyalják a dolgot.

A Bohr-féle atommodell a kvantummechanika kidolgozása előtti atommodell, amely már megpróbálja egyesíteni azokat a megfigyelési eredményeket, amelyek alapján az atom felépítésére és stabilitására lehet következtetni. Tulajdonképpen egy félklasszikus modell, amely tesz bizonyos megszorításokat az elektronok viselkedésére azért, hogy összhangba kerüljön a valósággal. Mint ilyen, természetesen nem kielégítő, de már látszik rajta az átmenet a kvantummechanika és a részecskék hullámfelfogása felé.

A Rutherford-féle modellben nincsenek kitüntetett, stabil pályák, ahogy a Nap körül keringő bolygók pályái sem kitüntetettek. A valóság azonban az atomokra mást mutat, ezért állt elő Bohr egy a Rutherfordén alapuló, de módosított elképzeléssel.

A következő kérdésed eléggé fiktív, olyan, mint a történelemben a "mi lett volna, ha...?" kezdetű kérdések. Mivel rengeteg kísérleti bizonyíték van az atom és fényenergia kvantáltságára, ezért nem nagyon van értelme azt kérdezni, hogy milyen lenne egy atommodell akkor, ha nem volnának kvantáltak az atomi energiaszintek.

Ha az atomok amiatt lennének stabilak, mert az elektronok folyamatosan elnyelnék az energiát és utána kisugároznák, akkor ezt egy olyan mesterséges környezetben, amelyben az atomokat érő sugárzás anizotróp, könnyen ki lehetne mutatni. Csak el kellene tudni választani egymástól a besugárzó (a gerjesztési energiánál kisebb energiájú) hullámokat és az atomok által újra kisugárzottakat. Ha ez utóbbi hiányozna, az azt jelentené, hogy az atomok nem sugároznak akkor, amikor a besugárzás energiaszintje egy bizonyos értéket nem ér el.