A napsugárzás milyen sugarakat tartalmaz?

Hősugárzás és hősugárzás közt nagy különbség van. Hősugárzást kibocsát egy forró radiátor, egy ízzó vasdarab és a nap is, és a 10 vagy 20 vagy akárhány hőfokos talaj is.. Csak más-más hullámhosszút.

A levegőben lévő üvegházgázok a Napból érkező rövidhullámú hősugárzást és a többi sugárzást áteresztik, de a Föld által kisugárzott hosszúhullámú hősugarakat visszaverik. Tehát a Nap melegítő hatását nem gátolják, de a Föld kihűlését igen.

A természetben a sugárzás alatt azt szokták érteni, hogy hullámok terjednek a térben. A hullámokat a hullámhossza, vagy rezgésszámmal szoktuk jellemezni. Ezeknek a tulajdonságai a rezgésszámtól függően nagyon sokfélék lehetnek. Most az úgynevezett elektromágneses sugárzásról beszélünk. Az alacsony rezgésszámú sugárzást hétköznapiasan rádiósugárzásnak nevezzük, aztán a magasabb rezgésszámúakat mikrohullámú (pl. a mobiltelefonok hangjának vivőhullámai), infravörös (ez a hősugárzás, amikor meleget érzel), majd a fény (ez is több összetevőből áll, lásd szivárvány), utána az ultraibolya (ez az UV - UltraViolet - amelytől leégsz), röntgen és gammasugárzás. Olyant nem szoktunk mondani, hogy fénysugárzás, egyszerűen fény.

Egy másik jelenség, hogy ez az elektromágneses sugárzás az egyes anyagokban eltérően viselkedik. Amikor az egyik anyagtól a másik határára ér, három dolog történhet bármilyen sugárzással. 1. Kicsit más irányban ugyan, de közönségesen átmegy rajta, a sugárzás folytatja útját. 2. Belemegy az anyagba ugyan, de ott elnyelődik, az anyagnak átadja az energiáját. 3. Az új anyag határáról visszaverődik, mint a teniszlabda a falról. Ebből az eltérő viselkedésből következnek a további jelenségek.

Az üvegházhatásnak annyi köze van az üveghez, hogy az üvegházakban figyelték meg először, jó régen. Az üvegházhatás nem más, mint a 2. és 3. tulajdonság együtt. A nap mindenféle, a fentiekben felsorolt sugárzást kibocsát, ebből az ember közvetlenül a hőt (meleg van), fényt (lát), és UV sugarakat (leég) érzékeli, a többit csak műszerekkel. A hő, fény és UV három anyagon haladnak, a világűr, a földi levegőréteg és maga a föld. A levegőn és földön lesz visszaverődés, elnyelés és áthaladás, persze egyik se homogén, ezért a levegő se egy anyagnak számít. A sugarak egy része a földről visszaverődve menne vissza a világűrbe, de a szennyezett levegő olyan tulajdonságú, hogy a sugarak jó része ismét visszaverődik, majd elnyelődik a levegőben, ezáltal ott egyre több energia lesz, ami hő formájában érzékelhető. Ez az üvegházhatás, amikor a belépő sugarakat a közeg "megfogja", pattog egy darabig a határokon, de végül elnyelődik, azaz hővé alakul.

Mivel az anyagok tulajdonságától függ, hogy a sugárzás mennyi részével mi történik, nem mindegy, milyen összetételű a levegő, vagy hogy van-e. Ha nincs levegő a földön, akkor a sugarak vagy visszaverődnek a földfelszínről, vagy elnyelődnek a földben, ezért a felszín fölött úgy száz méterrel már a világűr hőmérséklete van (-273°C). A levegő felső széléről viszont a sugarak egy része visszaverődik, egy része eleve elnyelődött. Így az összetételtől és sűrűségtől függően egyre melegebb lesz a léghőmérséklet. Ha sok a szenny, akár tartósan 25-30°C, ami már abnormális, ez az üvegházhatás következménye és a földi élet pusztulásához is vezethet. Nem mindegy tehát, hogy mit engedünk a levegőbe.