Ha két ember egymással szemben áll, akkor melyik a bal és a jobb oldal?

Nincs hát.

Relativitás-elméleti alapképzés.

Viszonyítási pont kérdése az egész.

Az iránytű is az.

Az űrben még inkább így van, ott ugrott a fenn és lenn is.

Na, azért az űrben is vannak viszonyítási pontok, amikhez képest megadhatjuk az irányt, ráadásul a legtöbb műhold és űrállomás elég közel van a Földhöz, hogy a gömbi koordináta rendszer és magassága alapján tudjuk hol van, merre halad. Ami meg messzebb van, annak az irányát nézhetjük a Naphoz és a bolygókhoz képest.

A jobb és bal oldal valóban nem egyértelmű. Ha pontosan akarod használni, akkor meg kell mondjad merre nézel, és hogy fejen állsz-e vagy sem (oké, ez utóbbi alapértelmezésben az, hogy nem, és nem szükséges hozzátenni).

Amúgy van abszolút irány, a Földön kitüntetett az Északi sarkpont, ehhez képes szokták megadni az irányokat (ugye gömbi síkon). Ha a földön állsz és azt mondod, hogy északnak, délnek, keletnek, nyugatnak,… indulsz, az egyértelmű. Ha nagyon pontos akarsz lenni, akkor az az egységes, hogy úgy adod meg az irányodat, hogy megmondod hány fokot kellene fordulnod ALULRÓL (ez is fontos, nem véletlenül nem úgy mondom, ahogy szokás) nézve POZITÍV irányban, hogy észak felé nézz.

Amúgy állítólag él egy törzs az Amazonas vidékén, akik nem ismerik a „bal” és „jobb” szavakat, csak az égtájakat, és nagyon jól tudnak navigálni.

#2:

A hozzászólásom lényege az volt, hogy minden iránymegadás valamihez KÉPEST van. A Földön a fent és lent elég egyértelmű, a gravitáció megadja az irányt. 0 G-ben ez nincs.

A Földön sok mindent abszolútnak hiszünk, de tulajdonképpen minden viszonyításra alapul, az égtájak is. Itt épp ezért vigyáznék az "abszolút" kifejezéssel, mert ezen szó értelmezése is viszonylagos.

Érdekes kérdés, nagyon jó válaszok is születtek.

Sztem mindenképpen érdekes lehet a következő:

Az összes bolygó közel egy síkban kering a Nap körül(kivétel véletlenül éppen a legközelebbi és a legtávolabbi, a Merkur és a Pluto(de ezek keringési síkja is csak 20 foknál kevesebbel tér el, alig lejt valamelyest az összes többi pályasíkjához képest). Ráadásul minden égitest a naprendszerben azonos irányban kering, ha a Sarkcsillag felől nézzük, akkor az óramutató járásával ellentétes irányban. Tehát a pályasík a Sarkcsillag és a Nap közti egyenesre merőleges sík, amely átmegy a Napon.

Minden égitest forog a saját tengelye körül is, a naprendszerben az égi testek forgástengelyének iránya merőleges a keringés síkjára, tehát szintén a Sarkcsillag irányába mutat. A tengelyirányból, a Sarkcsillag felől nézve, az égitestek saját tengelykörüli forgása is az óramutató járásával ellentétes irányú. Valójában az égitestek tengelye kicsit eltér a Sarkcsillag irányától, a Föld esetében ez pl. 23 fok, de megközelítőleg az a helyzet, amit az imént mondtam.

Érdekes, hogy a tengelykörüli forgás irányáról mondottak magára a Napra is vonatkoznak: a Sarkcsillag felől nézve a Nap is az óramutató járásával ellentétes irányban forog(25 földi nap alatt egy fordulatot).

Érdekes az is, hogy ez vonatkozik, a holddal rendelkező égitestek holdjaira is.

a Sarkcsillag felől nézve ezek(a holdak) is az óramutató járásával ellentétes irányban forognak és úgy is keringenek.

Vannak persze kivételek is, ezek ellentétes, irányban keringenek vagy forognak. Például az Uránusz és a Vénusz tengely körüli forgása, illetve a Neptunusz Triton nevű holdjának keringése ellentétes, negatív, irányú.