Mi a mélyebb magyarázata Lenz törvényének?

Pusztán szimmetria-okok miatt. Minden a szimmetriákon alapszik, és szinte minden a szimmetriákból következik. A magyarázatához komolyabb csoportelméleti ismeretre van szükség. Mi ezt spec relből tanultuk.

És igen, nagyon más lenne a világ

Kedves Kérdező, nem hinném, hogy már tudod miről van szó, az rendkívül meglepő lenne, ha feltetted a kérdést.

A Lenz törvény a tehetetlenség törvényének egy speciális esete, az elektromágneses terekre vonatkoztatva. A tehetetlenség azt fejezi ki, hogy az állapotváltozáshoz kell még valami, amit eddig nem írtunk le, és ami a szoros kapcsolatban van az állapottal, változással és közegével, a kölcsönhatással. Sokféle állapot van, más és más törvények írják le a változás (transzformáció) és az állapot számszerű és minőségi összefüggéseit. Ha viszont ezt meg akarjuk érteni, akkor magának az állapotnak a jellemzőit kell vizsgálnunk, továbbá azt, mit jelent ekkor a változás fogalma. Ha szeretnénk az egészet általánosítani, vagyis minden esetet egységes elvek szerint kezelni (ami a tudományok alapvető törekvése), akkor egy olyan absztrakcióra van szükség, amelyet a matematika fejlesztett ki és ennek egyik fontos területe a csoportelmélet. Az absztrakció maga pedig az, hogy a dolgok felépülésében, sőt az összefüggésekben is a szimmetria játszik alapvető szerepet. A fizikában ez azt jelenti hogy az állapotokban, tulajdonságokban, kölcsönhatásokban (transzformációban) a szimmetriákat és az azokhoz tartozó állandóságot (megmaradást) kell vizsgálni.

A mozgó testnek (itt feszültség alatt álló áramkörnek) van egy mozgásenergiája (az áram folyik). A tehetetlenség törvénye szerint, amikor ezt meg akarjuk változtatni, a test energiája a rá gyakorolt erő erő ellenében hat. Az önindukcióban az áram ellentétes irányában éppen ez fejeződik ki.

Az a megfogalmazás, hogy az "univerzumból kihagyjuk" értelmetlen. Ez a törvény az Univerzum szerves része, nélküle semmi sem igaz az univerzumban, ami azt jelenti, hogy a tapasztalás és a számítás folyamatosan ellentmondásban lenne. A "kihagyás" körülbelül annyira értelmetlen, mintha az kérdeznéd, ha a vízből "kihagyjuk" a hidrogént, milyen lesz a víz. Semmilyen, mert a "maradék" nem víz lesz.

Az iskolapadban megkövetelteket úgyis megtalálod a Lenz törvénnyel kapcsolatban a neten vagy a fizikakönyvben.

De ha netán a valóságra is kíváncsi vagy, akkor a Lenz törvényt úgy lehetne megfogalmazni, hogy a fluxusmegmaradás törvénye miatt a fluxus állandó igyekszik maradni. például önindukciókor ha kikapcsolod az áramot, akkor nem tűnhet el hirtelen a fluxus, ezért olyan irányú áram keletkezik, ami az eredeti fluxust fenntartani igyekszik.

De ismétlem, ha suliba jársz, akkor inkább a tanárok által megkövetelt mondatokat tanuld és feleld. A most leírtakat akkor is ráérsz alkalmazni ha kutató leszel.