Egy kis töprengés délutánra? :D
Van értelme annak a mondatnak, hogy a Faraday-Tyndall jelenség oka a felület megjelenése a kolloid rendszerben? Ez esetleg azt jelentené, hogy a határfelületeknek köszönhetően szórja a fényt?
Minden halmazállapotú kolloid rendszerre jellemző az adszorpció? A forrásom szerint az abszorpció is jellemzi őket - ők nyelnek el, vagy őket nyelik el?
A glicerinaldehid-3-foszfát két sztereoizomerrel rendelkezik?
Az interneten sajnos nem találtam ezekre választ.
Nagyon hálás vagyok a segítségetekért!:)
válasza:A glicerinaldehid-3-foszfát is csak 1 kiralitás centrumot (1 aszimetrikus C atom, jele: C*) tartalmaz, mint a glicerinaldehid - vagyis 2 sztereoizomerje van: D és L.
(OH)2(O=)P-O-CH2-C*H(OH)-CHO
Kolloid kémiában nem vagyok annyira jártas, de pár dolgot írok, hátha segít, ha nem - próbáld meg a könyvtárban utánanézni.
A Faraday-Tyndall jelenség lényege a fényszórás. Fényszórás egyik feltétele, hogy a részecskeméret a fény hullámhosszával legalább összemérhető legyen - ne legyen több nagyságrenddel kisebb a részecskeméret.
Az adszorpció felületi jelenség: a fázisok határfelületén adott anyag koncentrációja eltér a fázisok belsejében érvényes koncentrációktól. Az abszorpció (elnyelés) fizikai kémiai szempontból oldódást jelent: egy mozgékony fázis (pl. gáz) molekulái behatolnak egy másik fázis (pl. folyadék) belsejébe.
Géleknek azokat a koherens (összetartó) kolloid rendszereket nevezik, amelyek szubmikroszkópos részecskék aggregációja (halmozódása) vagy polikondenzációja révén létrejött vázból, és a váz által kialakított ugyancsak szubmikroszkópos méretű pórusokból állnak. (Vagyis annak kellene utánanézned, milyen kolloidokból alakulhat ki váz - szerintem.)
/Forrás:
Liszi J.: Fizikai kémia, 1993.
Rohrsetzer S.: Kolloidika, 1991.
Juhász A. Z.: Általános és szilikátkémiai kolloidika, 1995./
Lehet még egy (valószínűleg buta) kérdésem?
Asszociációs, makromolekulás és fáziskolloid is lehet szol? A szol definíciója alapján nekem úgy tűnik, igen, de nem vagyok biztos benne... Talán csak a fáradtság teszi.:)
válasza:Ha kolloid részecskék közötti vonzóerő legyőzésére a hőmozgás energiája is elegendő, akkor a részecskék egymástól függetlenek és a rendszer - mint közeg - fluid (vagyis gáz vagy folyékony halmazállapotú).
Ha a részecskék közötti vonzás energiája nagyobb, mint a hőmozgás energiája, akkor egymáshoz kapcsolódva vázszerkezetet képeznek.
A fentiek tulajdonképpen a szol illetve gél állapot.
Vagyis azok a kolloid rendszerek lesznek szol-ok, ahol a részecskék közötti vonzás energiája kisebb, mint a hőmozgás energiája - így az egymással halmazt kialakítani törekvő részecskéket (pontosabban azok halmazait) a hőmozgás azonnal szétzilálja.
/Forrás: Rohrsetzer S.: Kolloidika, 1991./
Nem buta kérdés. Átlagon felül értelmes vagy, legyen több önbizalmad...:)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!