Tudnátok ajánlani valamit hogy mit olvasgassak vagy hogy hogy foglalkozhatnék ezekkel?

Budó és Simonyi könyvei,

Jánossy – Tasnády: Vektorszámítás és a folytatásai

Arnold: A mechanika matematikai módszerei

Nagy Károly: Elméleti mechanika (hogy megértsd a kvantummechanikát nem árt először feldolgozni a klasszikust…)

Alapozáshoz ezek jók. Ha túl vagy rajtuk, akkor írj ki egy újabb kérdést, hogy merre akarod folytatni, és akkor majd keresek újabb könyveket.

Amúgy ha tényleg tanulni akarsz, akkor szerezz példatárakat is. Meg miért nem próbálsz meg felvételizni valami fizikaszakra? Irodalomból meg a többi bullshitből elég a 2-es, a fizika és matek emeltet is elég átlag 80 %-ra megírnod, és felvesznek. Ha tényleg érdekel, akkor ez nem nagy szó. Ezeken a helyeken okos emberek vannak, akik tényleg nagy segítséget jelenthetnek a tanulásban és a gyakorlásban. Meg akkor irodalmat se kell majd ajánlanom…

Örülök, hogy van ember, akit érdekelnek ezek a dolgok. :)

A kavntumfizikához bizony muszáj előtte a klasszikussal is megismerkedni. Az az elméleti tárgyalásmód, amit Hamilton és társai dolgoztak ki a XIX. században, a kvantummechanikában is jó alapot jelent.

Tehát a minimalista program fizikából:

- klasszikus mechanika (Budó Ágoston könyvei)

- klasszikus elektrodinamika (Simonyi Károly, J. D. Jackson könyvei)

- termodinamika és statisztikus mechanika

- kvantummechanika (különös tekintettel a Dirac-féle jelölésrendszeres, bra-ket vektoros felépítésre, Geszti Tamás és J. J. Sakurai könyvei elég jók)

- relativitáselmélet (főleg a speciális, Hraskó Péter könyvei kitűnőek)

- esetleg némi szilárdtestfizika is, mondjuk a félvezetők és elektronikus eszközök világához (meg amúgy is a legtöbb anyag kristályos)

Minimalista program matematikából (enélkül ugyanis a fizikát nem fogod megérteni):

- komplex számok témaköre

- vektoralgebra és vektoranalízis NAGYON ALAPOS megtanulása, különös tekintettel a komplex vektorterekre (Jánossy könyvei vagy Rózsa Pál nagy sárga könyve tényleg jók, de lehet, hogy nem ezekkel kellene kezdeni, hanem mondjuk Freud Róbert Lineráis algebrájával)

- valószínűségszámítás

- analízis, komplex függvénytannal karöltve

És nem utolsósorban: ANGOL nyelv! A nemzetközüleg is népszerű és mértékadó szakirodalom legnagyobb része csak angolul érhető el. Ha már most tudsz valamennyire, akkor ajánlom figyelmedbe Gerard 't Hooft, Nobel-díjas fizikus oldalát, aki lényegében épp a te kérdésedre válaszol:

[link]

Sok sikert és jó tanulást!