Apophis kisbolygónál veszélyesebb? ( lejjebb )

#3 Jól írja. Az Apophis és a Föld találkozásáig van jópár év. A 2012 DA14-el való találkozásig meg pár nap van hátra. Ez olyan, mintha valaki egy puskát szegezne rád. Az Apophis nevű puskagolyó még 100 méterre van. Néhány mérésből meg tudod mondani, hogy milyen szögben tart feléd, csakhogy a szögmérésnek van pontatlansága. Mondjuk megméred, hogy hozzád képest 0.8° szögben közeledik feléd. Csakhogy a mérési pontatlanságod mondjuk 1°. Ha éppen a mérési pontatlanság 0.1° és 0.3° közé esik, akkor el fog találni. A DA14 nevű puskagolyó viszont már 1 méterre van tőled. Tudod, hogy hozzád képest 5°-ra tér el az iránya. Itt már ha akár 2° pontatlanság esetén is biztosan tudod, hogy nem fog eltalálni. Ha mégis, akkor az azt jelenti, hogy 5° hibával mértél.

Kis szemléltető ábra (5°-os mérési hibával, hogy jól látszódjon): [link]

Látható, hogy a mérések alapján hiába van közelebb a 2012 DA14, a becsapódás esélye jóval kisebb (jelen esetben nulla). Hiába halad el az Apophis távolabb, ha a becsapódás esélye nagyobb…

Pont ezért ahogy egyre több mérési adatunk van az Apophis pályaadatairól, úgy egyre pontosabban tudjuk mérni a sebességét, haladási irányát, így egyre jobban csökken a becsapódás valószínűsége.

Kicsit leegyszerűsítitek a dolgokat. Egy becsapódási valószínűséget meghatározni meglehetősen bonyolult dolog, mert nagyon-nagyon sokmindentől függ. Csak néhány példa a teljesség igénye nélkül; Az égitest tömegétől, a pályaelemeinek ismeretétől, magától a megfigyelhető pályának az elhelyezkedésétől, a nagybolygók helyzetétől, a Holdtól és sorolhatnám... Nyilván ezen tényezők két különböző esetben akár jelentősen eltérően befolyásoló tényezők lehetnek egy-egy számítás során.

Simán elképzelhető olyan eset, amikor egy relatíve jól ismert égitest valamikori, de időben jóval távolabbi (akár évekkel későbbi) eseménye pontosabban meghatározható, mint mondjuk egy kevésbé ismert, netán frissen felfedezett aszteroida pár nap múlva bekövetkező eseménye, de ennek a fordítottja is előfordul.

Az Aphophis (2004MN4), és a 2012DA14 kisbolygók esetében a helyzet a következő:

Az Aphophis egy immár jól ismert égitest (2004. évi felfedezés...), és pont a veszélyessége miatt alaposan vizsgálták ezeddig is. A 2012DA14 tavalyi felfedezés, és könnyen belátható, hogy a felfedezését követően a pályaelemeinek ismerete messze elmaradt az Aphophisétól. Hogy mára már jól ismerik a pályaelemeket az törvényszerű, viszont nem szabad elfelejteni, hogy a hosszabb távú számításokhoz ez utóbbi égitest esetében még egyszerűen nem állt/áll rendelkezésre elég adat (és idő sem). Így hiába pontosabban ismert a jelenleg befutott (Földközeli) szakasz, az időben távolabbi események adatai nyilván pontatlanabbak lehetnek. Az Aphophis (2004MN4) égitesttel meg az a gond, hogy a legközelebbi megközelítésig bár meglehetősen jól ismerjük a befutott utat, pont az ezen 2029. évben esedékes megközelítése során erősen változni fog a pályája. Így az az utáni megközelítés (2036.-ban) adatai természetesen csak nagyobb hibával terhelten ismertek. Ha megnézzük a két égitest elkövetkezendő megközelítésének adatait, akkor látható, hogy még így is meglehetősen alacsony bármelyikük becsapódásának valószínűsége:

[link]

[link]

Megaztán nem olyan nagy méretűek (Aphophis kb. 400m, a 2012DA14 kb. 50m méretű...), hogy igazán komoly befolyásuk lenne a Földre nézve.

maci

> Kicsit leegyszerűsítitek a dolgokat.

Végül is ez a cél. A lényeg végül is az, hogy az előrejelzéseink valamilyen pontatlanságot tartalmaznak. Tulajdonképpen nem csak egy előrejelzett adatunk van, hogy mondjuk az Apophis kisbolygó 2036-ban hol fog éppen tartózkodni, hanem egy kiszámolt adat és egy hozzá tartozó szórás. Ez alapján lehet számolni valószínűségeket. A szórás természetesen nagyon sok dologtól függ, többek között attól is, hogy mennyi időre előre jósolunk.