Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Miért más az azonos szénatomsz...

Miért más az azonos szénatomszámú ketonok, aldehidek, karbonsavak, észterek, éterek, szénhidrogének olvadáspontja, porráspontja?

Figyelt kérdés

Talán a hidrogénhíd befolyásolja?

Szeretném, hogyha kifejtenéd.

Köszönöm!


2013. jan. 20. 13:31
 1/2 anonim ***** válasza:
Az azonos szénatomszám egy dolog, a láncelágazásokban lehetnek különbségek és minél nagyobb a láncelágazás, annál kisebb a forráspont, az olvadáspont pedig annál nagyobb. Az elágazó szénláncú tagok molekulái nem érintkeznek annyira. Az olvadáspont pedig attól is függ, hogy a molekulák hogy rendeződnek egymás mellé kristályrácsban. Remélem tudtam valamennyit segíteni.:)
2013. jan. 22. 19:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/2 anonim ***** válasza:

Az olvadás és forráspontot a következők befolyásolják: részecskék közötti kötőerők jellege, részecskék mérete és alakja.

Az általad kérdezett molekulák közötti kötőerők:


Szénhidrogének: apoláris molekulák, van der Waals erők hatnak közöttük, amelyek eredő töltéssel nem rendelkező részecskék közötti gyenge elektrosztatikus kölcsönhatások, energiájuk néhány kJ/mol - ezért a szénhidrogéneknek legkisebb az olvadás- és forráspontja.

Éterek, aldehidek, ketonok, észterek: a szénhidrogénekkel ellentétben ezek poláris molekulák, vagyis állandó dipólus van jelen a molekulában, emiatt a van der Waals erő dipólus-indukált dipólus és dipólus-dipólus része (lásd Megjegyzés) nagyobb mértékű - ezért ezeknek nagyobb az olvadás- és forráspontjuk, mint a szénhidrogéneké.

Alkoholok, karbonsavak: ugyanúgy polárisak, mint az éterek, ketonok, észterek, vagyis az állandó dipólussal támogatott két van der Waals erő náluk is jelen van. Emellett H-híd is kialakul, mert a H atom a molekulában kis rendszámú, nagy EN-ú, magános elektronpárral rendelkező atomhoz (F, O, N) kapcsolódik. A H-híd energiája néhányszor tíz kJ/mol - ezért nekik magasabb az olvadás- és forráspontjuk, mint az éterek-, aldehidek-, ketonok-, észtereké. A karbonsavak ráadásul folyadékfázisban (esetleg gőzében is) dimer (két molekula kapcsolódása) formában vannak jelen - emiatt nekik a legmagasabb a forráspontjuk.


Példaként - és a jobb átláthatóság kedvéért - a három C atomos molekulákból álló vegyületek kötőerő jellege és forráspontja a következő:


CH3-CH2-CH3 van der Waals -42ºC


CH3-CH2-O-CH3 van der Waals (állandó dipólussal) 7,4ºC

CH3-CH2-CHO van der Waals (állandó dipólussal) 46ºC

CH3-CO-CH3 van der Waals (állandó dipólussal) 56ºC

CH3-COO-CH3 van der Waals (állandó dipólussal) 57ºC


CH3-CH2-CH2-OH van der Waals (állandó dipólussal)+H-híd 97ºC

CH3-CH2-COOH van der Waals (állandó dipólussal)+H-híd (dimer) 118ºC


Megjegyzés: van der Waals erő három része:

1. Diszperziós

2. Dipólus-indukált dipólus

3. Dipólus-dipólus


/Forrás:

Dr. Bodor Endre: Szervetlen kémia, 1994.

Dr. Markó László, Dr. Farády László: Szerves kémia, 1978.

Dr. Liszi János: Fizikai kémia, 1993./

2013. jan. 22. 19:30
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!