Ki nevezi el az újonnan felfedezett élőlényeket?

Igen, Te adhatsz neki nevet. Igaz, nem bármit amit szeretnél, mert felfedezni még kevés. Meg is kell határoznod, hogy az élőlénytan rendszerén belül hol helyezkedik el az általad felfedezett rovar, és ehhez mérten tudsz nevet választani neki.

Pl. a répalepke latin neve Pieris rapae. Ez szó szerint azt jelenti, hogy "Fehérlepke répa". A fehérlepkék nemébe tartozó, répát kedvelő faj. Ennek testvére pl. a Pieris brassicae ("fehérlepke káposzta"), vagyis a káposztalepke. Ha Te felfedeznéd e fehérlepkék egy olyan módosulatát, amelyik mondjuk a zelleren szeret tanyázni, akkor elnevezhetnéd zellerlepkének, vagy latinul Pieris apium"-nak (fehérlepke zeller). Persze csak akkor, ha az általad felfedezett lepke valóban kötődik valami módon a zellerhez, pl. a répa helyett a zellerbe rakja a petéit, vagy a zeller nedveivel táplálkozik, vagy ilyesmi.

Kiegészítés:

Hazánkban (mint ahogy bárhol máshol a Földön) valószínűsíthetően még rengeteg faj vár felfedezésre. Akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy a Földön élő összes állat- és növényfajból valószínűsíthetően kevesebbet fedeztek fel még eddig, mint amennyit nem, vagyis többségben vannak a felfedezetlen fajok, mint a felfedezettek. Szóval hajrá, irány a természet! :)

Persze, a felfedezéseket nehezíti, hogy ezen egyelőre még ismeretlen fajok többsége általában a kevésbé megközelíthető helyeken tanyázik. Ilyen helyek pl. a föld alatt, barlangokban, vízben, dzsungelben, mocsarakban, sűrű erdőkben, sivatagokban, sarkkörök közelében, stb. élnek. Valamint nehezíti még az is, hogy az evolúció folyamán szinte naponta jönnek létre új fajok, vagy tűnnek el régiek, esetleg alakulnak át a megváltozó életkörülményekhez alkalmazkodva. Itt van pl. a globális felmelegedés, amely szinte biztos, hogy rengeteg faj életterét fogja korlátozni, megszüntetni, míg más fajok előtt új távlatok nyílnak meg az élettérért való versengésben.

Az, hogy egy új fajt az életmódjáról, tápnövényéről, stb. nevezzenek el nem törvényszerű, csak nagyon ajánlott. 2012-ben pl. egy hangyanem 18 új faját fedezték fel Madagaszkáron és a fajnevek között ilyenek is szerepelnem, hogy Tetramorium elf, T. jedi, T. smaug, T. nazgul, stb. Ez mutatja, hogy manapság mennyire liberális a nevezéktan, hogy már filmek szereplőiről is el lehet nevezni a fajt.

Ami a gond ezzel az egésszel: Te sosem fogsz új fajt fölfedezni. (Persze, de lehet, ha biológus leszel, entomológus és a taxonómiát választod szakterületedül.) Egy új faj felfedezése nem abból áll, hogy megtalálod a bogarat és kitalálod, hogy na az akkor most új. Rengeteg határozót kell átböngészned, rengeteg rokon fajt kell megvizsgálnod, a környező országok rokon fajaiból mind mintát kell kérned a múzeumokból. Ha esetleg sikerül rájönnöd, hogy ezt az állatot még soha senki nem írta le jöhet a leírás folyamata. Ehhez nagyon jól kell ismerni a rovarok anatómiai tulajdonságait és a preparálási folyamatot (élő rovart nem lehet határozni), hogy mindenről szakszerű, pontos leírást adhass. A cikkben,amiben bemutatod a fajt szerepelnie kell ennek a hosszú leírásnak, valamint egy rövidebb "diagnózis"nak, ami a rokon fajoktól való elkülönítéséről szól (ezek sokszor szabad szemmel nem is látható dolgok, pl. párzószerv formája).

Csak példaként, hogy mennyire nem is egyszerű a folyamat, a Magyar Természettudományi Múzeum bogárgyűjteményének munkatársai (pl. Merkl Ottó(!)) Ázsiába küldték a kipreparált példányokat határozásra, leírásra. És bizony a tudományos nevek mellett nem Merkl, vagy más magyar nevek szerepelnek, hanem az ázsiai szakértője, aki leírta a gyűjteményben talált új fajokat.

Tehát végsősoron nem a megtaláló, hanem a leíró adja a nevet a fajnak, ami viszont rettenetesen bonyolult, nehézkes, lassú, részletes dolog, borzasztó szaktudást igényel.

Viszont, ha érdekel a taxonómia, nem akartam elvenni a kedved, sőt! Öröm, ha valaki ilyen pályát szeretnek, viszont, ha mással szeretnél foglalkozni, csak mellékesen jó lenne, ha elnevezhetnél egy állatot, arról sajnos le kell tenned a fenti okok miatt :)

(Ha úgy döntesz taxonómus leszel és szeretnél neveket adni, irány Ausztrália, állítólag elképesztő taxonómus hiány van és hegyekben állnak a preparált, határozatlan típusok.)

Csak vigyázz, mert rohan az idő! tudom, sokan azt mondják, hogy mennyire ráérünk mi fiatalok, de valahogy én nem így tapasztalom. Érettségi után elvégeztem egy szakképzést, 1 évig dolgoztam, idén kezdtem az egyetemet, mire végzek vele 25 éves leszek. Ha még Msc-t is akarnék netán, akkor majdnem 30 éves vagyok mire lediplomázok, úgyhogy esetleges csúszást, Erasmust, semmit nem számoltam bele.

Na jó, ez nagyon OFF, bocsi.