Elmagyarázná nekem valaki egyszerűen hogy mi az atom és a molekula?

Pár dolog kiegészítésként:

Minden atomnak van rendszáma. Ez a rendszám határozza meg az adott atomnak a Periódusos-rendszerben elfoglalt helyét. Az atom rendszámát a benne lévő protonok száma határozza meg.

Továbbá a protonok száma határozza meg azt is, hogy egy atom hogyan viselkedik a kémiai kötésekben.

A protonok és a neutronok együttes száma adja meg az atom tömegszámát. Ebből következik, hogy minden atomra egy bizonyos mennyiségű neutron jellemző. Ám ettől eltérő mennyiségű neutront is tartalmazhat egy atom; ha így van, azt az atom izotópjának nevezzük.

Az izotóp rendszáma megegyezik az atoméval, csak a tömegszámában (vagyis neutronjainak számában) különbözik attól. Továbbá az izotópok tulajdonságai kémiailag is megegyeznek az atoméval. Tehát egy atom pontosan ugyanúgy viselkedik a kémiai kötésekben, mint a tőle eltérő tömegszámú, de azonos rendszámú izotópjai.

Az összes atomnak van izotópja (vagyis azonos protonszámú, de különböző neutronszámú "verziója"), több is, de ezek nagy többségében nem stabil formációk. Lásd pl. a szénatomot: rendszáma 6, tömegszáma 12. Ez azt jelenti, hogy 6 proton alkotja a szénatom magját, és mellette még 6 neutron található a magban.

Viszont létezik rengeteg izotópja: az olyan szénatomot, amelynek ugyancsak 6 a rendszáma (protonszáma), de 12-től eltérő a tömegszáma (vagyis 6-nál több vagy kevesebb neutron foglal helyet a magjában), szénizotópnak nevezzük. Ezeket a bal felső indexbe írt tömegszámmal különböztetjük meg egymástól. Tehát a szénatom a 12C (itt nem tudok felső indexbe írni), a szén izotópjai pedig pl. a 10C, 11C, 13C, 14C, stb. Ezek közül a 13C és a 14C fordul elő a természetben is. A 12C atom és a 13C izotópja stabil, a többi nukleárisan bomlik, vagyis átalakul más izotóppá vagy atommá bizonyos, jól meghatározható folyamat eredményeképpen, és jól meghatározható idő után. Általában jellemző, hogy minél inkább az atomra jellemzőtől eltérő mennyiségű neutron foglal helyet a magban, annál instabilabb az izotóp, annál kevesebb idő alatt bomlik el valami más atommá vagy izotóppá.

:D Két, vagy több atom atom összekapcsolódásából lesz a molekula. Az atomok azok az elemi részecskék, amelyek a természet anyagainak alapját alkotják. Például a hidrogén, a szén, oxigén, nitrogén, stb. Az atomokat megtalálod a Mengyelejev periódusos rendszerben is.

Egy atom egy atommagból és a körülötte keringő elektronokból áll. Az elektron negatív töltésű. Az atommag tartalmaz egy semleges töltéső neturont és egy protont, ami pozitív töltésű.

A molekulára egy jó példa a víz, a H2O, ami két hidrogénatomból és egy oxigénatomból áll.

A cukormolekula például C6H12O6 6 db szén, 12 db hidrogén és 6 db oxigénatomot tartalmaz.

Az atomok azok az elemi részecskék, amelyek a természet anyagainak alapját alkotják. Például a hidrogén, a szén, oxigén, nitrogén, stb. Az atomokat megtalálod a Mengyelejev periódusos rendszerben is.

=====

Az atom nem elemi részecske. Az atom egy részecske, melyet több elemi részecske épít fel, középiskolában: proton, elektron és neutron. Az atomok nevét megtalálod a periódusos rendszerben, de történetesen ott az elemek adatai szerepelnek, de valóban, gyakran azok közel azonosan egyes atomok tulajdonságaival.

Az atommag tartalmaz egy semleges töltéső neturont és egy protont, ami pozitív töltésű.

=====

Nem, nem és nem! Az atommag nem csak egy neutront és egy protont tartalmaz. Ez csak a hidrogén izotópjánál fordul elő, de te általánosságban beszélsz róla, mintha minden atomra igaz lenne. Az atommag tartalmaz neutronokat, protonokat, melyet a magerők tartanak össze. Ezek az erők nagyon erősek. Ahogy előbbi kémikus kolléga részletezte, kisebb rendszámú atomok esetében gyakran megegyezik a neutron és proton szám, vagy csak kicsit különbözik. (izotópia) Nagyobb rendszámúak esetében viszont több neutron szükséges az atom stabilitásához. Ezt előbb részletezték egyébként.