Biológusok! Hogyan kell értelmezni ezt a mondatot?

Sajnos ez az egész írás úgy szar, ahogy van. Az "ellenanyag" a gerincesek immunglobulin fehérjéje, a darázs, mivel ízeltlábú, nyilvánvalóan nem ellenanyagot termel. Az eredeti közleményt nem olvastam, de vélhetőleg valamilyen antimikróbiális peptidet találtak, ami ahogy a neve is mutatja, képes elpusztítani a baktériumokat. Az antimikróbiális peptidek azonban olyan harminc éve ismertek, minden eddig vizsgált többsejtű szervetet tucatnyi különböző ilyen molekulát termel, amivel a környezetében folyamatosan jelen lévő mikróbák ellen védekezik. Igen, az emberi szervezet is tucatnyi ilyen molekulát termel, tehát antimikróbiális peptidet találni nem nagy mutatvány, minden többsejtű szervezet nézel meg, találni fogsz benne tíz-húsz új antimikróbiális peptidet, amik agarlemezen, vagy oldatban el fogják pusztítani a baktériumokat. Ez nem túl nagy felfedezés.

[link]

Közben átfutottam a cikket is, valójában arról van szó, hogy olyan darázslárvákat találtak, amik nem antimikróbiális peptideket, hanem valamilyen antimikróbiális hatású kis molekulájú szénvegyületeket termelnek, ez már nagyobb durranás, mert amíg az antimikróbiális peptidekből még nem nagyon sikerült gyógyszert csinálni, az antibiotikumok felhasználása évtizedes múltra tekint vissza, ebből nyilván jóval könnyebb gyógyszert készíteni. Ezt a magyar írás szerzője láthatóan egyáltalán nem érti, ezek megint nem "ellenanyagok", az teljesen más.

A cikkben egyébként azt találták, hogy a gazdaszervezetben, azaz a csótányban (Periplaneta americana) szokatlan módon rengeted Serratia marcescens baktérium él, ami általában halálos az ízeltlábúakra. Ezt a cikkben nem említik, de nyilván a csótány is védekezik valahogyan ellenük, mert különben ő is elpusztulna ettől a fertőzéstől. Amikor a darázs belepetézik a csótányba a lárva egyszerűen elkezdi csorgatni a nyálmirigye váladékát, ami elpusztítja a S. marcescens baktériumokat a csótányban, így ő is nyugodtan élhet. Ez szintén nem túl ritka dolog, az összes antibiotikumot így fedezték föl, például a penicillin esetében észrevették, hogy egy penészgomba valamilyen mérget választ ki, amivel elirtja maga körül a baktériumokat.

"Tehát a darázs leste a csótányt és addig próbálkozott a lárvákkal, amíg sikerült alkalmazkodni a csótányhoz?"

Anélkül, hogy bármi közelebbit tudnék a renszerről, több változat is lehetséges:

a) A darázs gazdaállata azelőtt is a csótány volt, a petéi közül sokat elvitt a S. marcescens fertőzés, mondjuk tízből csak egy maradt életben. Aztán az egyik véletlenül elkezdett valamilyen gyengén baktériumölő anyagot termelni, valamilyen enzimhiba miatt, ezekben már ötből egy élt túl. Aztán nyilván újabb sok nemzedék alatt a szelekció az egyre hatékonyabb baktériumölő anyagot temelőknek kedvezett.

b) A darázs eredeti gazdaállata valamilyen másik csótány volt, amiben S. marcescens nem élt, ellenben más, gyengébb baktériumok igen (Minden többsejtű emésztőcsatornájában, testfelszínén baktériumok élnek), ahol a fenti módon kialakult ez az antibiotikumtermelés. Időnként a darázs is eltéved, másik csótányba petézik, az előtt ez semmit sem jelentett ebben a csótányban elpusztultak a petéi, viszont előbb-utóbb elég hatékonnyá vált a baktériumölő váladéka és az ő petéi a P.americana csótányban sem pusztultak el.

c) A darázs mindig is ebben a csótányban élt, de az nem mindig ugyanitt élt, és nem tartalmazott S. marcescens baktéiumokat, csak a szokásosakat. Mondjuk másik élőhelyre költözött, ahol elkezdték megtámadni a S. marcescens baktériumok, nyilván először irtották a csótányokat, aztán előbb-utóbb, mint minden fertőző betegségre, megjelentek az S. marcescensnek ellenálló csótányok, amik nem tudták teljesen kiirtani magukból a bacikat, csak valamilyen módon kordában tartották a fertőzést. Nyilván ennél a fenntartott fertőzésnél hasznosabb lenne neki, ha teljesen kiirtaná magából az S. marcescens bacit, de kiderült, hogy az élősködő darazsát is ugyanúgy fertőzik ezek a bacik, így a csótánynak előnyös, mert védi az élősködőitől. Nyilván amelyiket már megszúrtak, annak mindegy, de ha nem tud szaporodni a darázs, akkor kevesebb lesz belőle, kevesebb csótányt szúrnak meg. No most közben nyilván az evolúció a darazsaknál sem állt meg, őközöttük is megjelentek az ellenálló egyedek, innentől meg a csótány kezdeti előnye semmivé foszlott. Bár nem tudhatjuk, az is lehet, hogy a csótányt eredetileg tíz darázsfaj támadta, de amikor beleköltözött a S. marcescens, a tízből csak ennek az egynek az egyedeiben alakult ki időben a baktériumok ellenei védelem, így a csótány jól járt, mert megszabadult tíz élősködőjéből kilenctől. (Ez kb. a vörös királynő hipotézis: [link] )

És ugyan már mit vártok egy ilyen újságírótól?

Nem hiszem hogy bármi komolyabb affinitása lenen a témához, másrészt meg az ilyen oldlak olyanok mint az irodalom tankönyvek: tele vannak helyesírási hibákkal és értelmesen beszélni nem tudokkal.

Akit valóban érdekelnek a tudomány dolgai, nagy hibát követ el, ha ilyen Indexszekről mag hasonlókról akar tájékozódni.

Ezek nem tudományos oldalak, nem tudósok szerkesztik őket, hanem csak valami firkász ollózgat innen onnan, ezt, azt, amazt.