Mitől függ, hogy törik?

Lehet, igen. Az a biztos, hogyha odafigyelsz vezetés közben, és akkor semmi szükség az ilyen töréstesztek eredményére. Odafigyelni pedig nagyon érdemes, ha már egyszer az ember egy tonnányi vassal maga körül halad az úton.

Teszt: Hajlíts kettőbe meg egy elrontott CD-lemezt (lehetőleg ne magad felé). Ha lassan hajtod, akkor jónéhányat törés nélkül teljesen félbe tudsz hajtani. Ha viszont gyorsan közölsz vele erőt, akkor a legtöbbje ripityomra pattan szét. Az autónál rengeteg féle anyagot használnak fel: ezek egy része gyűrődik, más része szakad, megint más részük elpattan, és mindegyik másként viselkedik kisebb vagy nagyobb erőhatásra esetén is.

Mindenesetre 130 km/h sebességnél egy frontális ütközés esetén már nagyon minimális az életbenmaradás esélye, bármilyen anyagnak is ütődik az emberi test. Ilyen sebességnél ez már kiszámíthatatlan, pusztán azért, mert olyan rövid idő alatt kell elnyelnie olyan óriási energiát, amelyre az emberi test (és általában semmilyen élő organizmus) "gyárilag" nincs hitelesítve. Ezért is nem igazán foglalkoznak a törésteszteknél ekkora sebességekkel.

Csodát sajnos nem lehet tenni: a sebességgel négyzetesen növekedik az autó mozgási energiája, tehát 130-nál több, mint négyszer akkora energiát kell elnyelnie a gyűrődőzónának. Vagyis eléggé ritka az, hogy egy autó a 64 km/h-s, deformálódó tömbös félátfedéses ütközésnél gyengén teljesítsen, 130-nál meg gond nélkül elvezesse a négyszer akkora mozgási energiát.

Viszont nem is teljesen lehetetlen az ilyesmi. Az Észak-Amerikában elterjedt masszív, alvázas SUV-k például néha így szoktak járni. Alacsony tempónál a merev létraváz "kitámaszt", az autó nem nagyon deformálódik, látszólag jól működik az autó, mert "jó masszív, semmi baja se lett". A benne ülők viszont súlyosan megsérülnek, mert a gyűrődőzóna nem lép működésbe, rövid úton lassulnak le 0-ra, az emberi szervezet meg nem szereti az olyat. Nagyobb sebességnél viszont már meg tudnak rogyni a hatalmas, túlméretezett karosszériaelemek és kis mértékben a vázszerkezet is, ezért hosszabb úton lassul le az autó, több mozgási energiát nyel el a gyűrődőzóna, kisebb lassulást szenvednek el a benn ülők.