Hogyan változik a levegő hőmérséklete, a légköri nyomás, a szél erőssége, a nedvesség, a megvilágítás és a tengerszint feletti magasság növekedésével? Miért jelenik meg a biotópok szintek szerinti taglódása?

A nap energiája kisugárzik a forgó Földre. és kész.

A többi csak logika és mese (a termodinamika kerettörténetében):

Az anyag a sűrűség szerint rétegződik (gravitáció). A szilárd fázisig tehát a Föld "rossz hővezető" (túl sűrű), a talajon és felette nyelődik el vagy verődik vissza minden (valami lesz vele, mert az energia meg-marad).

Amit el tud nyelni az atom/molekola, az hozzáadódik annak belső energiájához (hőmérséklet), de a maradékot továbbsugározza. Max Planck sok anyagra megállapította ezeket az elnyelési értékeket (hullámhosszsokat). Ez egyébként összefügg az anyag tömegével és utal a fázisjellegére (hol fagy meg és hol forr fel).

A talaj felső ~10 centije (eddig mutatható ki éves hőingás), a folyékony víz, és a levegő rétegződése sűrűség szerint a nap miatt nem olyan egyértelmű. Aminek szépen megnövekszik a belső energiája, az ritkásabb lesz (izeg-mozog), így sűrűsége már egy feljebbi rétegnek fog megfelelni. Az ekkor történő átrendeződést nyomási grádiens erőnek csúfolják a meteorológusok, de én inkább szélnek szoktam (nagyobb nyomású anyag lejjebb kerül, kisebb nyomású feljebb).

-A hőmérséklet tehát a belső energia. Ez ott több, ahol a sűrű közeg vagy az illető atomszerkezet több energiát nyel el (talajszinten [a hegytetők sűrűsége már ritkább rétegben átlagolódik ki], ózónrétegben, és a szórványatomokat tartalmazó "termoszférában" [80-500 km, akár 1000°C!]). Kérdés: miért nem ég akkor el az itt keringő Nemzetközi Űrállomás? válasz:

-a nyomás tengerszinten 101 300 Pa, a sűrűség szerinti rétegződés értelmében folyamatosan csökken. (a termoszféra már olyan ritka, hogy bolhacsípés az az űrállomásunknak)

-a szél a sűrűség-változás mértékétől függ. minél messzebb kerül a sűrűségéből adódó rétegtől, annál jobban spurizik odafele.

-nedvesség? hát az jó sok hőt vesz fel. a troposzféra tetején [10-18 km] van a helye a légnemű H2O-nak, a folyékonynak meg a hydroszférában (ezért esik olyan gyorsan lefele az eső).

-a megvilágítást kitettségnek szokták nevezni (nem tudom miért jobb ez mint ahogy te nevezed meg, sok ilyen megmutatkozása van a tudományos terminusok fenomenológiai fogyatékosságának), hát minél több fény jön annál több energia...

Az fotoszintetizáló organizmusok az 450-550 nm közötti energiahullámok elnyelésére pályáznak (ezért sugároznak zölden, a 600 nm-t viszasugározzák), ezért alkalmazkodnak mindenféle körülményhez. pangóvízhez, szárazsághoz, árnyéktűréshez, hideghez stb. a függőleges elkülönülésben leginkább a "hideg"-hatás dominál. tehát egy fenyő nem arra hajt, hogy minél jobb kilátása legyen, hanem a hideghez van alkalmazkodva a szervezete. ezért jelenhetnek meg pl. szibériai boreális-alpin flóraelemek a sarkvidéki síkságokon is.