Kémia anyagmennyiség számítást valaki elmagyarázná érthetően? ://gyorss

1 mol= 6x10^23 db atom.

M=m/n -> n= m/M

tehát n(Fe)= 14g/(56g/mol)

n(Fe)= 0,25 mol!!!

Nagyon egyszerű. Gondolj arra, hogy vannak olyan számok, amiknek nevük van. Az egyik ilyen például a tucat, ami 12-t jelent. Ha két tucatod van, az 2*12, ha fél tucatod van, az 12 fele, azaz 6. Ha van egy darab valamid, akkor azt úgy tudod kifejezni tucatban, hogy 1/12 tucat.

Ugyanilyen a mol is, ami egy darab 6-os és utána 23 darab nulla, úgy is mondhatjuk, hogy 6*10^23.

Ha tudjuk, hogy egy tucat tojás tömege 1 kg, akkor ki tudjuk számolni, hogy mondjuk 15 kiló tojás az hány tucat. Pont 15-szöröse az 1 tucanak, tehát 15 tucat. Azt is ki tudjuk számolni, hogy fél kiló tojás az hány tucat: fél tucat, azaz 6 db. Sőt, azt is meg tudjuk mondani, hogy 3,5 tucat tojás az hány kiló: 3,5 kg.

Ugyanígy megy a kémiában is, csak tucat helyett mol van, ami nem 12, hanem 6*10^23.

Ha páldául tudjuk, hogy a hidrogén molekula moláris tömege 2 g/mol, akkor ez azt jelenti, hogy 1 mol (azaz 6*10^23 DARAB) molekula tömege 2 g. Ha csak fél mol van, az darabra a fenti szám fele, azaz 3*10^23, tömegre a fenti érték fele, azaz 1 gramm. Ha tudom, hogy van 18 gramm hidrogénem, az 9 mol, 9*6*10^23 = 54*10^23 = 5,4*10^24 db.

(Mellesleg 0,25 db értelmetlen. A darab egész szám. Fél tojás sincs.)

A kitvős számoktól meg nem szabad megijedni. A 6*10^23 az csak egy szám. Olyan, mint a 60000, csak több a nulla a végén. A 60000-et is le lehet írni "kitevősen" azaz normálalakban: 6*10^4. A "10 a valahanyadikon" csak annyit jelent, hogy annyi nulla van a 6-os után: a 6 után a 4 db 0 = 60000. De ezt úgy is leírhatod, hogy 60*10^3, azaz 60 után 3 db 0 = 60 000. Sőt 600*10^2 = 60000. De igazából az is igaz lesz, hogy 0,6*10^5, amit nem úgy kell érteni, hogy 0,6 után 5 db nulla (0,600000), hanem hogy az első 0 a tizedesvessző mögé rakja a hatost, a többit meg mögé kell rakni. Ugyanúgy 60000.

Ha pl a 60000-et veszed 13-szor, akkor 780000-et kapsz. Ezt úgy is leírhatod, hogy 78*10^4. Csakhogy a normálalaknál a szabály az, hogy csak egyjegyű lehet az eleje. Ezért 7,8*10^5-t írsz, amit úgy értelmezel, hogy a 7,8-ból egy nulla feláldozásával eltűnteted a tizedesvesszőt, és a maradék nullákat mögé rakod. Ha belezavarodsz a 10^23 meg a 10^24 dolgokba, akkor mindig erre gondolj. Pl. 6*10^21 az két nullával kevesebb, mint az 1 mol, ami pedig 1/100 részt jelent. (Hisz ha a 60000-ből levágsz 2 nullát, az is századrész, azaz 600 lesz: 60000/100 = 600).

Na már csak az elemi részecskékkel kell kezdeni valamit. Hát az is egyszerű. Ha azt mondjuk, hogy a tojás áll három alkatrészből: héj, fehérje, sárgája, akkor 1 tucat tojás az hány alkatrész? Nyilván 3-szor annyi, azaz 3 tucat. Ha a hidrogén molekula 4 alkatrészből áll, akkor 1 mol hidrogén molekulában 4 mol alkatrész van. Ha a tojásnak csak az ehető alkatrészeit vesszük, akkor 1 tucat tojás 2 tucat ehető alkatrész. Ne feledd, a mol az egy darabszám. Elvileg a Földön élő embereket ugyanúgy meg lehet adni molban, mint egy kanál szenet.