Mi a különbség az izomsejt és az izomrost között?

[link]

[link]

Ezeket olvasd végig, sok kérdésre választ találhatsz bennük. Ha elolvastad őket, akkor még tisztázhatjuk a homályos részeket.

Az izomfonál az aktin (vékony), és a miozin (vastag), fehérjékből álló struktúra az izomsejten belül. Ezek vastagsága állandó. Az izom megrövidülését az váltja ki, hogy ezek képesek egymáshoz viszonyítva elcsúszni egymás között, és így a kihorgonyzott végek összehúzzák a sejtet. A vázizomrostokban ezek teljesen párhuzamosan, a sejt hossztengelyére párhuzamosan helyezkednek el. (A vázizom valójában több izomsejt összeolvadásából létrejövő többmagvú sejt, így sokkal hosszabb, mint vastagabb, és az izomfonalak hosszában vannak, a lemezek pedig, amikhez ezek ki vannak horgonyozva, merőlegesen. A simaizomsejt csak egy sejt, az izomfonalak nem párhuzamosak, lényegében össze-vissza vannak)

Tehát az izomfonalak az izomsejt kontraktilis (összehúzódásra képes) fehérjéi, szerkezeti elemei, azaz létrehoznak egy szerkezetet, aminek a működése az összehúzódás megvalósítása, ennek köszönhető, az izom képes összehúzódni.

Az izomrost egy jó hosszú, de egy darab, több sejt összeolvadásából létrejött, több sejtmaggal rendelkező, de egy sejtnek számító izomsejt. Magyarázom az alábbi képet:

[link]

A szarkomér az izomrost működési egysége. Ez annyit jelent, hogy EGY VÁZIZOMSEJTEN BELÜL van két merőleges lemez, amikhez a miofibrillumok (aktin, miozin, azaz izomfonál) ki vannak horgonyozva, és mikor ezek egymás felé elmozdulnak, húzzák a lemezeket egymás felé, így jön létre a rövidülés. A vázizomban a szarkomerek egymás után következnek, mint a gyűrűsféreg gyűrűi, de ez egy darab sejt!

Az izomsejtek kötegekbe rendeződnek, így alakul ki az izomrost, azok kötegeiből az izomköteg, az izomköteg egyik vége az egyik csonton, a másik vége pedig egy másik csonton tapad. Ha az izom megrövidül, akkor az áthidalt csontok szögét változtatják, feszítik vagy hajlítják.

A simaizmok olyan helyeken vannak, ahol nem akaratlagos, gyenge, és lassú, de hosszan tartó izomműködésre van szükség. Belső szervekben, erek falában, mirigyek kivezetésénél. A harántcsíkolt izomsejtek a vázizmok (akaratos, gyors, erős munkavégzés, de hamar elfárad) és a szívizom (gyors, erős, nem akaratlagos, nem fárad, Y-alakú) felépítői. A harántcsík nem más, mint az aktin és miozin szálak szabályos elrendeződése miatt kialakuló fénytörés. A simaizomsejtekben nincs harántcsíkolat, mert rendezettség sincs.

Kedves kérdező!

Az alábbi remekül összefoglalja a harántcsíkolt izommal kapcsolatos dolgokat, meg persze az izomműködés általános működését is szerintem:

[link]

Remélem segít!