Valaki megtudná mondani hogy a Holdnak néha miért csak a felét látjuk?
A holdat mikor látjuk akkor ugye sötét van.
Én nem fogok halandzsázni itt értelmetlenül csak a lényeget mondom egyszerűen.
Van a nap. -Az folyton adja a fényt.
A hold ettől világít este.
De néha maga a föld belép a napfény útjába és leárnyékolja a holdat.
Nos gondolom azon gondolkodol hogy hogy léphet be a föld a nap útjába ha sötét van? Mert ugye este látni a holdat.
Hát a Földünk másik oldalán pl Amerikába attól nappal van csak mi fordultunk be a sötét oldalra ahonnan így látni a holdat.
Amúgy azért látni a holdat hogy hosszára keskenyedik mert egy kis eltolódás van a két objektum pályájában.
A holdról meg ugyanígy látni a földet hogy fogy csak kerezbe.
Itt látni a holdat hogy takarja ki a föld árnyéka. És be is van rajzolva a hold sok helyre hogy hol jár mikor hogy látni.
Két dolog kell, hogy lássuk a Holdat. Egyik, hogy a Nap világítson rá, másik, hogy a földi néző felé forduljon. Nézz meg pl. egy fatörzst, mennyit látsz belőle? Ami a túloldalán van, azt nem látod. Ha egyik oldalára nem jutna fény, azt sem látnád. Tehát a megvilágított és ffeléd eső részét látod.
Na most ez mindig változik, mert hát a Föld forog, a Hold is halad, tehát mindig változik az egymáshoz viszonyított helyzetünk.
Amikor holdtölte van, akkor a teljes arcát látjuk, de a hátul levő részét nem. Ez olyankor van, amikor a Hold és a Nap szemben vannak egymással. Ahogy a Hold kúszik föl az égbolton, ugyanúgy a Nap egyre csak süllyed a látóhatár alá.
Viszont a Nap és a Hold egymáshoz viszonyított helyzete változik. Ez okozza a bonyodalmat.
Amikor a Nap azt a részét világítja meg a Holdnak, ami hozzánk képest a túloldalon van, akkor nem látunk semmit belőle. Aztán egyszercsak meglátunk egy vékonyka sarlót, és azt mondjuk: újhold van. Persze a Hold valójában mindig teljes egészében ott van.
Nem. Attól függ mennyit látsz a Hold - a Nap által - megvilágított feléből. Ennek megfelelően látod teliholdnak, félholdnak, holdsarlónak, vagy egyátalán nem látod, mert újhold van.
Na most ha telihold van - azaz az egész megvilágított részét láthatod a Holdnak - akkor a Föld mindig a Nap és a Hold között van. Mivel ilyenkor - ÉS CSAK ILYENKOR - időnként a Hold belekerülhet a Föld árnyékkúpjába akkor beszélhetünk holdfogyatkozásról. Ez nem túl gyakori esemény. (Nem úgy mint a Hold - látszólagos - fázisváltozásai amelyek kb. négy hetente ismétlődnek.)
Tehát, ha egyszerre látsz a Holdon megvilágított és sötét - Hold nappali és Hold éjszakai! - részt, akkor látod félholdnak. Vagy holdsarlónak. Még egyszer mondom: ennek semmi köze a holdfogyatkozáshoz, azaz a Föld árnyékához!
dellfil
Bocs 23:36-os, a "nem" a 23:30-asnak szólt! :)
dellfil
Ui.: Kár belekeverni a Hold kötött keringését, akkor is ugyanilyen fázisváltozásokat mutatna, ha például egy földi nap alatt fordulna meg a tengelye körül. Természetesen a keringési idejét változatlanul hagyva. :D
A 23:22-esnek! Bocs, úgy látszik késő van, már tényleg nem vagyok a "topon". :D
Még egyszer elnézést az "érintettektől".
dellfil
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!