Kísérlet acetaldehiddel!?

Kezdetben 2 oldatod van:

1) AgNO3-oldat

2) NH3-oldat (szalmiákszesz)

Elsőként az AgNO3-oldathoz pár cseppet cseppentünk cseppentővel a szalmiákszeszből. A szalmiákszeszben a következő reakciók zajlanak le: NH3 + H2O <=> NH4+ + OH-. Látható, hogy lúgos az ammónia oldat kémhatása. Mikor az AgNO3-oldatunkhoz pár csepp szalmiákszeszt teszel, az Ag+ ionok a szalmiákszeszben lévő OH- ionokkal fognak csapadékot képezni: AgOH, mely barnás árnyalatú. Ha az AgNO3-oldathoz feleslegben adunk szalmiákszeszt, akkor az AgOH fel fog oldódni, mert ekkor az Ag+ ionok stabilis vízben oldódó komplexet képeznek az NH3-val. A komplex neve és képlete: Ag(NH3)2 - ezüst-diamin-komplex. Ekkor már a rendszerünk tiszta, nem zavaros.

Ehhez a tiszta oldathoz öntünk aldehid-oldatot. Aldehidről mit tudunk? Hát azt, hogy könnyen oxidálhatóak! És mi az oka? Hát az, hogy az oxocsoport a láncvégi szénatomhoz kapcsolódik, de a legfontosabb az, hogy formil csoport található bennük, ami azt jelenti, hogy a láncvégi szénatomhoz kétszeres kötéssel egy oxigén, valamint egyszeressel egy hidrogén kapcsolódik. Ezért fogják adni ezt az ezüsttükör próbának nevezett kísérletet. (Tollens-reakciónak is nevezik)

Tehát hozzáadjuk az aldehid-oldatot és a keletkező oldatot kémcsővel együtt forró vízfürdőbe helyezzük. (Igazából Bunsen égő lángjába tartva is megvalósítható, de így szebb lesz a kiváló ezüst.)

Tapasztalat: Ezüst válik ki.

Magyarázat: Az aldehidek könnyen oxidálhatóak. Az aldehidek redukálják az ezüst-ionokat, az ezüst-ionok oxidálják az aldehidet. Fémezüst válik ki.

R-CHO + 2Ag+ + 2OH- -> R-COOH + 2Ag + H2O