Miért lila színű a villám?

hát nem tudom hol láttál te már lila színű villámot...az "fehér" fény színű, max a légkör megszínezi ha messzi van: abban ez esetben megazért lila amiért az ég kék

leginkább elektron szine kéne hogy legyen szubatomi szinten meg nincsenek szinek

Esetleg barna füstfoszlány van mellette, mivel megfelelő energiája van egy villámnak ahhoz hogy a nitrogén 3-as kötését felbontsa, és a keletkező nitrogén-dioxid barna színű, de ez elenyésző mennyiségben keletkezik.

A villám legtöbbször fehér, de lehet bármilyen színű is. Így néha kékes vagy lila is. A szín függ persze attól is, hogyan szűri meg a levegő, míg a szemünkbe jut, de elsősorban a villámot alkotó plazma hőmérséklete határozza meg a színét. Ha a hőmérséklete alacsony, akkor sárgás lesz, ha igen magas, akkor lehet kékes vagy lilás is.

Az adott villám úgy gerjeszti a levegő atomjait hogy a kisugárzott fény a spektrum végén az ibolya közelében van ezért lila egyszerűen!

A villámlás elektromos kisülés, vagy plazma, amelyet az atmoszférán átfolyó elektromos áram vált ki. Általában akkor keletkezik plazma, ha egy gáz eléggé felmelegszik ahhoz, hogy ionizálódjon. Emiatt a gáz vezeti az áramot és elektromágneses sugárzást bocsát ki – ez a plazma két fõ megfigyelhetõ tulajdonsága. A villám-plazma elég nagy sûrûségû, mert a villámlás közelében, a levegõben, igen nagy az ionizáció mértéke. Ezért sok infravörös, látható és ultraibolya fény keletkezik. A villám fénye az összes hullámhosszon kibocsátott fényt tartalmazza, köztük azoknak az atomoknak és molekuláknak a karakterisztikus sugárzását is, amelyek a levegõben vannak (pl. argon, oxigén, nitrogén, víz). A villámlás színét a levegõben levõ atomok határozzák meg. A száraz levegõben a kisülés fehérnek látszik, mert kevés erõs, látható tartományba esõ szín van (ezek fõként a spektrum kék és ibolya részébe esnek), míg a kibocsátott, látható fény túlnyomó része folytonos spektrumú. Ha vízgõz is van a levegõben, a víz hidrogénatomjai nagyon erõs, vörös fényt sugároznak. Ha ez a fény a plazma többi atomja által keltett fehér fényre "rakódik rá", a villámlást vörösesnek észlelhetjük. A vöröses fény éjszka jobban látszik. A villámlások vörösének változása a levegõben levõ víz mennyiségének változásával magyarázható. A kis vízcseppek könnyebben ionizálódnak, és hidrogénatomjaik könnyebben gerjesztõdnek, mint a nagy cseppek hidrogénjei. A nagy cseppeknek elõbb el kell párologniuk, ami tovább tart, mint egyetlen villámlás ideje.