Ilyenkor mi történik? /bővebben lent/

Nem vagyok szakértő, de nem követtél el itt egy logikai hibát? Attól, hogy -elindítod- a fényt, annak ugyanúgy egy év kell majd hogy egy fényév távolságot megtegyen. Nem egészen értem miből gondolod hogy a ceruza forgási sebessége (3 mp) meg kell egyezzen azzal amíg a fény eljut A-ból B-be (1 év).

Azt mondod hogy a nyaláb 1 fényév hosszú. Az azt jelenti hogy 1 éven át egy irányba állt a ceruza és így kaptál egy ilyen hosszó sugarat. Amint elfordítod a ceruzát ezt megszakítod vagy legalábbis nem lesz egyenes vonal. Elvileg ha van egy folyamatosan forgó fényforrásod akkor egy csigavonalhoz hasonló spirális irányt kapsz amerre a fotonok majd mennek.

Ha valami bonyolultabb modellt használsz akkor elnézést, ennyiből nekem ez nem állt össze...

2 féleképpen értelmezem a problémádat, de a tisztánlátás érdekében le kell egyszerűsítenünk a képet:

Egy olyan teremben vagyunk ami köralakú és a kör sugara 1 fényév. bekapcsolok egy pointert, aminek a fénye egy év múlva látszik a terem falán. Ha egy másodperc alatt 180 fokkal megforgatom a pointert, akkor a jelecske nem egy másodperc múlva fog megjelenni a körszoba másik oldalán, hanem egy év és egy másodperc múlva.

Másik probléma az is lehet, hogy rendben van, hogy egy év múlva jelenik meg, de akkor is, a jel így is 3,14 szer gyosabb a fénynél, ha a falat vizsgáljuk. Csakhogy ez nem számít a sebbességhatár megszegésének, ugyanis az csak testekre vonatkozik és nem mondja ki, hogy egy optikai csalódás nem haladhat gyorsabban a fénynél. Lekönnyebben úgy lehet megérteni, hogyha elképzeled a számítógépeken megjelenő telepítés állapotát jelző csíkot. Nos azt is megoldhatnánk, hogy gyorsabban menjen a fénynél, és mégsem sértenénk meg semmilyen törvényt, ugyanis Tulajdonképpen arról van szó, hogy az egymás mellett lévő pixelek a köztük lévő távolság/ fénysebesség időhöz képest gyorsabban váltanak színt.