Azért, mert a gravitáció olyan anyagi tulajdonság, ami egységnyi távolságból egységnyi erővel vonzza az anyagot. A fizikusok se értik ne aggódj.
2012. ápr. 28. 23:21
Hasznos számodra ez a válasz?
2/8 A kérdező kommentje:
;) köszi
2012. ápr. 28. 23:22
3/8 anonim válasza:
egyszerűsítve: a gravitációs ereje gömb alakúvá formálja, de pl a földnek sincs teljes gömb alakja (kerek meg sehogy sem lehet :D) hanem geoid alakja van (amolyan nyomott gömb, ellipszis, és nem sok a különbség a 2 tengelye között). nem minden bolygó ilyen alakú, van olyan is, aminek a tömege nem volt elég nagy hogy a akkora gravitációs mező lehessen ami képes átformálni :D
2012. ápr. 28. 23:26
Hasznos számodra ez a válasz?
4/8 Smartguy86 válasza:
Szerintem nem csak a gravitáció tehet róla. Minden bolygó és csillag forgástest, mivel forogva örvénylő törmelékből áll össze. A gravitáció meg elvileg nem csak úgy ott van egy pontban és maga köré vonzza az anyagot, hanem az anyag összecsoportosulása miatt a test eléri azt a kritikus tömeget, ahol már érzékelhető a gravitációja. Egy kisbolygónak is van, egy embernek is van, sőt még egy atomnak is van gravitációja, mivel van tömege (legalábbis Einstein szerint :D).
2012. ápr. 29. 00:57
Hasznos számodra ez a válasz?
5/8 anonim válasza:
Mert szögletesen hülyén néznének ki...
2012. ápr. 29. 01:50
Hasznos számodra ez a válasz?
6/8 anonim válasza:
"A fizikusok se értik ne aggódj."
Mekkora hülyeség ez már?? :-D A bolygó tömegközéppontja felé törekszik a bolygót felépító anyag. A gravitációs mező szimmetrikus jellegénél fogva az ideális forma a gömb. Minél nagyobb a gravitáló anyag mennyisége, annál nehezebb legyőzni a gravitációt, annál inkább kerek lesz a bolygó. Aszteroidák esetén a kis tömeg többnyire nem elég a kerek forma eléréséhez.
És azt, hogy a forgó gravitáló testek a forgás ellipszoid alakot veszik fel, már Newton bebizonyította... ennyire nem vágják ezek a fizikusok. bizony.
"In 1687 Isaac Newton published the Principia in which he included a proof that a rotating self-gravitating fluid body in equilibrium takes the form of an oblate ellipsoid of revolution which he termed an oblate spheroid. Current practice (2012) uses the word 'ellipsoid' alone in preference to the full term 'oblate ellipsoid of revolution' or the older term 'oblate spheroid'."
2012. ápr. 29. 03:57
Hasznos számodra ez a válasz?
7/8 anonim válasza:
A kérdésed már megválaszolták, én mindössze annyit tennék hozzá, hogy a gömb alak eléréséhez, ahogy már a kollégák említettek nélkülözhetetlen az elegendő tömeg összegyűjtése, ill kőzetbolygók esetében rövid felezési idejű radioaktív anyagokra, illetve becsapódásokra is szükség van, melyek megolvasztják a bolygót. A kőzetbolygók pl ekkor veszik fel a cirka forgási ellipszoid /geoid a földnél, areoid a marsnál/ alakot. Illetve ekkor rendeződnek gömbhéjjakba sűrűségük szerint a különböző anyagok.
2012. máj. 7. 18:32
Hasznos számodra ez a válasz?
8/8 Tom Benko válasza:
Mert nagy időléptékben inkább folyékony halmazállapotúnak kell őket tekinteni. A gravitáció összetartja őket, a folyadékfelszín pedig a gravitációs potenciál nívófelületeire fekszik rá. Mivel a gravitáció gömbszimmetrikus, a bolygók alakja is gömb lesz. Ezen sok dolog változtat: a forgás sebessége, a kőzetek eloszlása, a szomszédos égitestek gravitációs hatása, stb... A leginkább meghatározó ebből a szempontból a kőzeteloszlás, ugyanis ennek van a legerősebb hatása a bolygóra.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza: