Miért egyszerűbb télen felfűteni a lakást egy alapos szellőztetést követően?

Minél egyszerűbb?

A tél eleji felfűtáshez képest például azért egyszerűbb (vagyis inkább gyorsabb és kevesebb tüzelőanyagot igényel), mert akkor a tárgyakat és a falakat is fel kell fűteni, de egy szellőztetéskor a tárgyak/falak nem hűlnek ki nagyon, csak azt a pár köbméter levegőt kell visszafűteni. Ebben pedig a már meleg térgyak is segítenek, melyeket hosszútávon visszafűtünk.

Ha úgy érted a kérdést, hogy miért lehet gyorsabban felfűteni egy szobát szellőztetés után, (mármint ahhoz képest, mintha szellőztetés nélkül próbálnád), akkor a légnedvességre tippelnék.

A vizet elég energiaigényes melegíteni, ergo a kintről beengedett hideg, azaz kevés vizet tartalmazó levegővel együtt kevesebb vizet melegítesz. De lehet, hogy ez hülyeség.

"Hát nyilván a bent lévő levegő nem lehet "eleve meleg", különben minek is kellene egyáltalán fűteni?"

Azért, mert szökik a meleg.

A dolog úgy néz ki, hogy télen van mondjuk 20 °C a szobádban (a levegő is ennyi). Szellőztetéskor beengeded a helyére a 10 °C-os levegőt, amit igen gyorsan fel lehet fűteni a korábbi válaszomban leírtaknak megfelelően. A következő szellőztetésig ez a légtömeg csak kisebb mértékben cserélődik (pl az ajtó résein), tehát mondhatjuk, hogy konstansan 20 °C-os. Ezt a levegőt már nem kell felfűteni, mert fel van fűtve. A két szellőztetés közt eltelt időben a falakon-ablakokon átszökő hőt pótolod a fűtéssel.

Nade, felvázolom.

1 A ház tök hideg. Nekiállunk fűtünk mint az állat, egyszer csak meleg lesz. Pont 21 fok. 72 perc kellett hozzá.

2. A ház tök hideg. Jóóóóól kiszellőztetünk. Nekiállunk fűtünk mint az állat, egyszer csak meleg lesz. Pont 21 fok. De nini, most csak 48 perc kellett hozzá.

(ha rosszul értelmeztem, kérem helyesbíteni :)