A fekete lyuknak van vége?

Ez egy jó kérdés, nevettem nagyokat de van benne igazság.

A fekete lyuk egy naphoz hasonló égitest ami elérte élete végét és elégetett minden éghető anyagot magába omlott..

Akkora a tömegvonzása és az anyag sűrűsége hogy mindent magába húz ami a környékére kerül. (úgymond nem evilági anyag) A fizikával emberi ésszel nem mérhető. Még a fényt is elgörbíti és magába húzza. Szóval ezért nem mérhető nem is látható. Feketét a fekete világűrbe keresni elég reménytelen.

Ami oda bekerül az ki nem jön soha így ezért ezt senki nem tudja.

Találtam egy filmet az a címe a fekete lyuk. XD

Nagyon gagyi!!! Köze nincs a fizikához vagy a valósághoz de jót nevettem rajta. A lényeg hogy amerika legyőzi a feketelyukat is!

:P XD

A válaszadók az átlagnál valamelyest többet tudnalk róla, de azért eléggéhomályos dolgokat írtak, sok eléggé hibás értelmezés.

Először is, a kérdésedet keleltt volna értelmezniük, hiszen valószínűleg nem térbeni végét értetted a vége alatt, de lehet középkori módon értették, hogy vége lehet a világnak, a földnek... Ha ezt akartad volna kérdezni, helyesebb lett volna azt kérdezni, hogy van-e határa a fekete lyuknak.

Ezért nekem az az érzésem, te időben értetted a kérdést, bár lehet térben. Szóval mindkettőre válaszolok.

Először is a fentebbi gagyi válaszokra való reagálásokon keresztül.

A fekete lyuk nem naphoz hasonló égitest, csak az volt.

De gondolom úgy érti, hogy égi objektum, mint akár egy csillag, csak más lett, akkor jó.

Valóban ha a csillag anyaga a MAGban elég, többrétegben mennek a fúziók, de belül leáll, elkezd befelé omlani, negatív fajhőjű folyamatok játszódnak le, a vasnál nehezebb elemeke keletkezéséhez energia kell, nem pedíg keletkezik, mint korábban. Míg korábban a keletkező energia nyomása, hő kifelé tartotta a csillagot, most a beomlás fokozódik, hisz ami energia keletkezik, elnyeli a csillag magja, így a beomlást nem állítja meg semmi. Míg elér egy olyan sűrűséget, ami az addigi neutrinóknak már átjárhatatlan. Amik eddíg kivitték az energiát, most akadályba ütközve szétdobják a csillagot, aminek a külső része még hidrogén, tehát nem égetett el minden égehtő anyagot a csillag, csak a magjában nem volt több... Szóval a lökéshullámok milliomod másodperc alatt, évmilliók alatt elégetett nehezebb elemeket bontottak szét újra atommagokig, majd a szétdobva ugyanennyi dő alatt kb, nem emlékszem pontosan újra mindenfajta nehezebb elem keletkezik, olyanok is temérdek számra, amik a sima magfúziós folyamatokban nem keletkeztek egyszer sem. Ha jól emlékszem, 3-4 naptömegű, meg nehezebb csillagok jutnak el a szupernóva robbanásig. ami után neutron csillag marad középen, ami egy nagy kvark-gluon zacsi, tulajdonképpen egy hiperszupergiga atommag. pár milis "ritkább" "légkörrel"

Nehezebb csillagoknál nem áll meg az anyag, hanem összeomlik fekete lyukká. Mindenre ki lehet számítani a kritikus méretet, bármit ha összenyomnánk, lehetne belőle fekete lyuk. Napot , földet, atomot... mindent ki lehet számítani, hogy a szökés sebessége milyen sűrűségnél lenne fénysebesség. Napnál talán 3 km, földnél talán pár méter, nem emlékszem. lehet föld a 3 km, nap meg föld méretre kéne összenyomni, nem emlékszem pontosan, de valami ilyesmi.

Fényt nem görbíti, az mindig egyenes vonalban terjed. (már kivéve a hullámhosszhoz közeli hullámtermészetű jelenségeknél, mert ott másképp viselkedik. A tér görbül annyira, hogy a fény a görbült térben egyenesen terjedve LÁTSZIK görbültnek. lásd gravitációs lencse hatás.

Feketét a fekete űrben keresni nem reménytelen!

Sok jel mutatja a jelenlétét. a látás csak egy dolog, kérdezz meg egy vakot, aki nap-mint nap lejár vásárolni!

Gravitációs hatása pl a galaxisunk középpontjában lévő fekete lyuk tömegét is pontosan kiszámíthatóvá teszi. a másodpercenkénti többezer km-es sebességre gyorsuló csillagok pályáiból. Kepler törvényével simán ki lehet számítani a tömegét. Gravitációs lencse hatása, bele zuhanó anyag halálsikolya, röntgen tartományban, akréciós korong... sok minden leleplezhetővé teszi!

Ami bekerül, az is kijöhet, igaz egész másként... Fekete lyukak is fogynak!igaz, nem az anyag kerül ki belőle, hanem a negatív kerül bele a peremén... de ez bonyolult, én sem értem Howking elméletét teljesen a kvantumfluktuációról a vákumban, illetve ezt értem még, de hogy a fekete lyuk határán a részecskepár negatívja bekerül... de ott a határon a pozitívot is beszippantja, mert fénysebességgel kéne mennie, hogy ne... szóval ezt nem értem teljesen. De a fekete lyuk, ill környezete is sugároz, csak rendkívül hideg, ezért a 2,7 K-es, azaz -270 Celsiusos univerzum még jópár milliárd évig melegebb lesz, így addíg nem fogy, ha hidegebbre hül az univerzum, akkor jobban fogy majd a fekete lyuk a sugárzással ugyanis energiát veszít. végén felgyorsul a folyamat, mert melegszik, és kíváncsi lennék én is a számításokra, elméletekre, hogy mikor átlépi azt a pontot, belülről kifelé, ami addíg a szingularitása volt, hogy mifene is történik. Szétrobban-e, vagy neutroncsillag marad stabilan, és kihül, vagy szingularitáson belül maradva csökken a mérete (ja, mert van mérete, belül senki sme tudja mi van, de ennek az eseményhorizontnak van mérete, feljebb írtam mekkora lenne a napé, földé...) szóval ha belül maradva csökken, és eddig azt hiszem ezt vettem ki a dolgokból, lehet Planc méretig zsugorodhat... de ha valaki jobban tudja, kérem én is, írja le!