Hova lesznek az elektronok az alfa bomló atomból?
Az világos, hogy ha mondjuk veszünk egy alfa bomló atommagot, akkor kirepül belőle a He atommag, nem sérül a töltésmegmaradás. Ha viszont egy atomot veszünk, azaz foglalkozunk a körülötte lévő elektronokkal is akkor:
-Amikor kirepül az alfa részecske, akkor két elektronnak el kell tűnnie valahová az elektronfelhőből, mert a leánymag már nem képes ott tartani őket.
-Miért nem kapcsolódnak a He-maghoz? Az energetikailag sokkal stabilabb lenne, mint ha csak külön lenne a mag és a két elektron. (Biztos nem kapcsolódnak hozzájuk, mert az alfa bomlás ionizáló.)
Itt valóban nincs leírva: [link]
Szerintem az alfa részecske egyszerűen túl gyors, a felszabaduló energia miatt, így egy darabig ionként kénytelen száguldani. Magyarul előbb eltávolodik az anyaatomtól minthogy csatlakoznának hozzá az elektronok.
Persze az anyaatom kicsit később "megszabadul" a fölös elektronoktól, a lelassult alfa részecske pedig a környezetéből "lop" 2 elektront, így ha nem légüres térben történik a dolog akkor 2 elektron "utána vándorol", lévén hogy nem légüres térben csak pár centit képes megtenni.
"így lehet hogy azt a két plusz elektront is kisugározza másfajta sugárzás formájában."
Ahhoz hogy egy atomból 2 elektron sugárzás formájában távozzon béta bomlás kell, mert csak az ad nekik elég energiát. Azt leírtam én is hogy a megmaradó atomon rajtaragad a +2 elektron, és később leadja a környezetébe, elveszíti, de semmiképp nem sugározza. A kettő közti különbség rengeteg energia, a sugárzás energiája sokszorosa egy sima elektronleadásénak.
"Ha megnézel egy bomlási sorozatot, láthatod, hogy az alfa-sugárzó anyagok bomlástermékei ált. béta-sugárzók"
Ez a része nem így van, ha megnézed ezt a táblázatot:
láthatod hogy egymást többször követi ugyanaz a bomlás
van hogy 4-5 ször egymás után alfa és van hogy 2 szer egymás után béta.
Ha atommag bomlás van, az akkora energiákat jelent, hogy az elektronok mindig szanaszét repülnek (kivéve, ha pl. egy elektron szakad ki az atommagból, mert akkor a maradék nem gyorsul fel nagyon).
Létezik olyan bomlás is, amikor az atommag a maradék energiát az elektronjainak adja le: olyankor is szétrepülnek. Túl nagy nekik ez az energia.
Utána, mikor a bomlási töredékek már lelassultak, szerezhetnek ismét elektronokat a környezetből.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!