Matematika autodidakta módon?

A helyzet a következő: jómagam gimnáziumban épphogy átcsúsztam matekból (más tárgyakból jó tanuló voltam). Két év kanyar után kikötöttem egy gazdasági szakon.

Mire kiderült, hogy halványlila gőzöm sincs az egészről, magántanárral vettük át - már a gimnáziumi anyagot is, mert abban is bőven volt fehér folt. Analízis, valszám, operáció kutatás, stb, mindezek egy szigorlatban összefoglalva később. Hónapokig napi 3-4 órát tanultam, hogy a kegyelemkettest elérjem - holott más vizsgákat akár egy órányi tanulással is jól teljesítettem.

Jómagam szerencsésen végeztem is azóta a főiskolával.

Azonban most a férjem került ugyanebbe a helyzetbe. 15 éve érettségizett, most iratkozott be ugyanarra a szaktípusra, amit én is elvégeztem. Hasonlóan nem kifejezetten matematikai beállítottságú ember, az érettségi anyagot réges rég elfelejtette - és ő is épphogy átcsusszant.

Egyetlen különbség, hogy én a harmadik szemeszter végén kaptam észbe, ő csak most kezdi, tehát nem utólag kell tüzet oltani.

Az ajánlott könyveket meg fogom nézni, remélem, hogy segít neki. Az Obádovics féle könyvet ismerem, az nekem nem volt egyértelmű, próbáltam az alapján megérteni, de nem ment.

A másikat nem ismerem, de rákeresek majd.

A helyzetet egyébként úgy tessék elképzelni, mintha valaki hirtelen egy angol felsőfok felkészítőjén találná magát, de annyit tudna angolul, amit külföldi haveroktól és a reklámokból felszedett. Ő hiába keres rá a folyamatos befejezett múltra, amikor olyan hiányosságai vannak, hogy az alanyt sem tudja beazonosítani egy mondatban.

Hasonló most a helyzet a matekkal.

A saját példám miatt különösképpen segíteni se tudok a férjemnek, mert bár én levizsgáztam (sokadszorra, épphogy) belőle, szerintem már az ajtóban kivitte a huzat a fejemből az ismeretanyagot.