Ez így van ugye (Kémia molekularács)?
tehát ugye a molekularács rácspontjain molekulák vannak amit gyenge másodrendű kötések tartanak össze.
de magát ha kiemelünk egy molekulát belőle, az kovalens kötéssel kapcsolódik össze?
köszi ezt eddig is tudtam, bár még mindig nemtudom felfogni.
A kémiában a molekulák két, vagy több atomból álló semleges anyagi részecskék, melyekben az atomokat erős kovalens kötés kapcsolja össze.
A molekulák kristályrácsba szerveződhetnek, ekkor jön létre a molekularács.
A molekularács molekulák vagy atomok olyan szilárd halmaza, ahol az egyes részecskéket gyenge másodrendű kémiai kötések kapcsolják össze.
akkor létrejön a sok molekula kovalenskötéssel és molekularácsba rendeződnek gyengemásodrendű kötésssel igen v. nem?
A másodrendű (másodlagos) kötésekről itt írnak:
______
Idézek belőle:
„Elsőrendű kémiai kötések: a kapcsolódó atomokban a vegyértékelektron-szerkezetek
megváltoznak.
Másodrendű kémiai kötések: nincsenek a vegyérték-szerkezetekben változások, gyenge
elektrosztatikus kölcsönhatások tartják egyben az atomokat.“
Van még hozzá egy táblázat is.
______
Idézem:
„Elsősorban molekulák közötti kölcsönhatás, amelynek kötési energiája csupán kb. 1-40 kJ/mól közötti érték, szemben az elsőrendű kémiai kötésekkel (ionos, fémes, kovalens), amelyek 80--1000 kJ/mól kötési energiával rendelkeznek. A másodrendű kémiai kötések tehát sokkal kisebb erősségűek, mint az elsőrendűek. A másodrendű kémiai kötések jellegzetes típusai: a dipólusmolekulák között kialakuló dipólus-dipólus kölcsönhatás, az apoláris molekulák közötti jóval gyengébb kapcsolatot jelentő diszperziós kölcsönhatás, továbbá a -hidrogénkötés. A másodrendű kémiai kötések közül a hidrogénkötés erőssége a legnagyobb, kötési energiája 8-40 kJ/mól között van. másodrendű kémiai kötés a molekulán belül is kialakulhat, ha a szerkezet ezt lehetővé teszi. Máskor éppen a másodrendű kötőerők biztosítják egy, adott térszerkezet állandóságát.“
______
Idézek belőle:
„A tapasztalat szerint azonos elektronegativitású kémiai elemek között kovalens, erősen különböző elektronegativitású elemek között ionos kötés jön létre. A molekulák közötti úgynevezett intermolekuláris erők másodrendű kötéseket hozhatnak létre.“
Másodlagos kötések:
Hidrogénkötés, Dipóluskötés (dipól-dipól kölcsönhatás), Indukciós hatás, London-kötés (indukált dipól-dipól kölcsönhatás).
jolvan nem értem mit linkelgetsz itt, mért nem tudsz válaszolni igennel vagy nemmel vagy egy normális mondattal, hogy bazz ez nem igy van rosszul gondolod. mert ezekt énis megtalálom. vagy akkor nem érted a kérdésem?
van 5 db vízmolekula amiket másodrendű kötések tartanak össze, ha kiveszünk egy vízmolekulát akkor aban a két H meg az oxigént kovalens kötést tartja össze.
„van 5 db vízmolekula amiket másodrendű kötések tartanak össze, ha kiveszünk egy vízmolekulát akkor abban a két H meg az oxigént kovalens kötést tartja össze.“
Ha az a kérdésed, hogy egy molekulát mi tart össze, akkor itt a válasz:
Idézek belőle:
„A kémiában a molekulák két, vagy több atomból álló semleges anyagi részecskék, melyekben az atomokat erős kovalens kötés kapcsolja össze.
A molekulákat alkothatják egyetlen kémiai elem atomjai – ilyen például az oxigénmolekula (O₂) –, vagy állhat többféle elem atomjaiból is, mint például a vízmolekula (H₂O).“
Egy vízmolekulát, vagyis a H-t és az O-t kovalens kötés tartja össze, kovalens kötéssel kapcsolódnak egymáshoz. Amúgy ha nem vesszük ki azt a vízmolekulát, akkor odabent a többi között is a H és az O kovalens kötéssel van összekötve. Csak két „különálló“ molekula között van a másodrendű kötés, ami inkább csak amolyan „tapadásféle“. Mindegyik molekulában az O a saját H-jával kovalens kötéssel van összekötve. Az O-nak a másik molekula H-jával van az úgynevezett hidrogén kötése:
Idézek belőle:
„E hidrogénatom és egy másik (a korábban említett tulajdonságokkal rendelkező) molekulában lévő nemkötő elektronpár alakítja ki a kötést.“
Vagyis ez a nemkötő elektronpárja az oxigénnek van.
"Egy vízmolekulát, vagyis a H-t és az O-t kovalens kötés tartja össze, kovalens kötéssel kapcsolódnak egymáshoz. Amúgy ha nem vesszük ki azt a vízmolekulát, akkor odabent a többi között is a H és az O kovalens kötéssel van összekötve. Csak két „különálló“ molekula között van a másodrendű kötés, ami inkább csak amolyan „tapadásféle“. Mindegyik molekulában az O a saját H-jával kovalens kötéssel van összekötve. Az O-nak a másik molekula H-jával van az úgynevezett hidrogén kötése"
na erre voltam kíváncsi h másodrendű kötésű molekularácsos anyagot szétszedve találunk benne kovalenset is :D xD
nemtudom miért bonyolítottad túl vagy ennyire érthetetlenül írtam le?
azért kösziii a segítséget!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!