Hogy alakult úgy, hogy a Holdnak mindig ugyanaz az oldala néz a Föld felé, és még csak egy szögmásodpercnyit sem fordul arréb?

Egyszerűen így alakult.

[link]

Itt látható, hogy a Hold bizony mozog, nem szuperstabil, ahogy mi azt elképzeljük :)

Illetve, például a Plútó holdja pedig olyan pályán kering, hogy folyamatosan egy fix ponton van az égen. Szerintem ez sokkalta furcsább lenne itt, mint az, hogy a Hold mindig egy oldalát látjuk.

Sőt, ez még valószínűtlenebb :D

A kötött keringés egyáltalán nem valószínűtlen. Sőt!

Ez egy olyan kvázi egyensúlyi állapot, ami előbb-utóbb beáll egy bolygó-hold rendszerben. A Naprendszer sok holdja kering ilyen módon a bolygója körül.

Nagyjából fel is vázolom hogy zajlik a dolog. Ha egy bolygó-hold rendszerben a mindkét égitestre ható árapály erők fékezik mindkét égitest tengely körüli forgását. Ha a hold tengelyforgási ideje nagyobb, mint a keringési ideje, ez a fékezőerő lassítja, és kötött keringésnél kerül egyensúlyba.

Nem ilyesmi az oka! Nem véletlenül alakult így, teljesen törvényszerű a dolog. Az ár-apály erők okozzák, amik lelassítják az égitestet mindaddig, amíg kötött tengelyforgású nem lesz, amikor is az ár-apály praktikusan meg nem szűnik.

A Plútó esetén mind a Plútó, mind a Charon már kötött tengelyforgású lett, azért van a hold egy ponton az "égen".

Egyébként a Föld tengely körüli forgásának a sebessége is csökken az ár-apály miatt, úgyhogy egy idő után (hmmm sok idő után) egy nap meg egy hónap ugyanolyan hosszú lesz, és mi is egyik oldalunkat fogjuk a Hold felé mutatni :) 400 millió éve nagyjából 22 óra volt egy nap, úgyhogy azért lassan hosszabbodik, nem tudom, hogy megéli-e a Föld ezt az állapotot, mielőtt a Nap bekebelezi.

A magyar wikipédia cikk nagyon gyenge, de érdemes elolvasni az angolt:

[link]

Én is épp ezt akartam írni, hogy az árapály erőkhöz valamilyen nem szilárd közeg áramlása szükséges, és ha jól tudom, a Holdnak nincs folyékony magja (sem). Fenntartom, hogy a valódi ok, amit 22:49-kor írtam.

"A fizikai libráció a Hold tengely körüli forgásának kis egyenetlenségeiből ered a Hold fizikai alakja apró torzultságának eredményeként."

"Fizikai libráció. Ez nem látszólagos, hanem valódi mozgása a Holdnak. Ő ugyanis egy igen kismérvű, rezgő vagy ingadozó mozgást is végez egy egyensúlyi állapot körül. A Föld-Hold rendszer közös tömegközéppontját összekötve a Hold középpontjával, észrevehető, hogy mozgás közben hol a keleti, hol a nyugati széle mozdul efelé az egyenes felé. Így is megfigyelhetünk a nyugati szegélye mentén valamennyit a túloldalból, bár ez legfeljebb 0,5 szögmásodperc lehet (Hédervári, 1962)."

Nem teszek linkeket, de rengeteg leírás van a neten, úgy keressétek, hogy "fizikai libráció".