Mindet értem csak az utolsót nem. Mért maradnak meg a látótér középpontok egészben a 7-essel jelölt sérülésnél, ha a 4-esnél azok jobb oldala is elveszett?
Az ábra itt van:
Http://sdt. Sulinet.hu/Player/Default. Aspx? G=b4442ece-4e5e-4052-b1d8-5f4d0eb3a6b7&cid=cdea817a-0701-44da-8359-283503723dbd
Ugye annyit lehet tudni, hogy mindkét látóideg "megfeleződik" és a "külső" (=temporális) retinafelekből jövő rostok nem kereszteződnek át, míg a "belső" (=nazális) retinafelekből jövők átkereszteződnek. Mivel azonban a fénysugarak is kereszteződnek a szemlencséken, ezért ugye a bal látótérfelek kerülnek -mindkét szemünkből- a jobb agyféltekbe, és a jobb látótérfelek meg -szintén mindkét szemünkből- a bal agyféltekbe.
Viszont mi lesz az éleslátás helyéről jövő idegrostokkal? Mert számomra kicsit logikátlannak tűnik, hogy az is kettőbe vágódjon, mert akkor ha mondjuk ránézek egy nagyon kicsi tárgy közepére, mondjuk egy betű közepére, akkor a betű bal fele a jobb agyféltekembe a jobb fele meg a bal agyféltekembe kerülne? Ez plusz munkát jelentene az agy képalkotásának nem? Olyasmire gondolok, mint ahogy a dátumválasztó vonal is kikerül kis szigeteket, meg városokat a Csendes-óceánon, és nem vágja őket ketté. De ezt a kérdésemet úgy is feltehetem, hogy mért van különbség aközött, hogy a tractus opticus sérül, és ha a látókisugárzás sérül. Ha a látókisugárzás sérül, akkor mért marad meg az éleslátás helyén is a látás, ha egyszer ugyanazok a rostok vágódnak el, mint a tractus opticusban is futnak, hisz mindkettő már a részbeni átkereszteződés mögött vannak.
Érdekes dolog amit leírtál. Nem tudom pontosan miért lehet ez. Azt tudom, hogy ha hosszabb ideig letakarod az egyik szemedet, akkor kell egy pár nap mire elmegy a térlátásod. Ez azért van, mert nem csak a szemeddel, hanem az agyaddal is látsz. A szem az csak egy konverter, ami a fény sugarait alakítja elektromos jellé. A kép értelmezése már az agyban történik. Az agy pedig egy rendkívül bonyolutl szerv. Képes kiegészíteni a látott képet az emlékeid, tapasztalataid alapján. Valami ilyen játszódhat le abban az esetben is amire te kérdeztél rá.
Volt egy kísérlet, ahol egy ember egy olyan speciális szemüveget viselt a nap minden órájában (még alváskor is, hogy felkeléskor ne zavarja meg a kísérletet) ami fordított képet adott. Először nem tudott még menni sem szinte. egy idő után az agya megfordította a képet és normálisan látott. A szemüveg levétele után ismét lejátszódott a folyamat.
Egy másik kísérletben egy patkány látó és hallóidegeit cserélték fel. Lőször teljes zavar volt, pár hét után viszont a hallásért felelős agyrész megtanulta feldolgozni a szemtől jövő ingereket és látott a patkány, a hallásért felelős rész is ugyanígy átalakult.
Nagyon bonyolult ezt megválaszolni, addig amíg nem ismerjük az emberi agy pontos működését.
(bocs, ha nem kielégítő a válaszom...)
"A maculák (éleslátás helye) ún. megkíméltésge csak úgy magyarázható, hogy a maculák felőli pálya rostjainak egy része kereszteződik a a corpus geniculatum laterale után, feltehetően a corpus callosumban).
(corpus callosum=kérgestest, corpus geniculatum laterale=a látópálya egy része, az ábrán a kis dudor a 4-es jel után)
A végére is akartam, csak lemaradt.
Természetesen nem én találtam ki.
Forrás: Szentágothai-Réthelyi: Funkcionális anatómia (egyetemi orvosi tankönyv)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!