Termodinammikai körfolyamatok diagramjai közt a P/V diagram pontosan mit jelent (pl a Brayton körfolyamatnál)?
Odáig megvan, hogy a fajlagos sűrűség a V, a nyomás a P.
1-2: odáig értem, hogy kompresszorral sűrítik a gázt, a nyomás jelentősen megnő.
2-3: az égetésre (hőm. emelk.) nyilván megnő a fajlagos sűrűség. De miért nem nő meg a nypmás?
3-4-1: itt veszek el: a nagy nyomású gáz sűrűsége lecsökken, a fajlagos sűrűsége meg növekszik. De miért lesz ,ás a 3-4 görbe, mint a 1-2 görbe? És miért tér vissza a folyamat az 1-es ponthoz? És a bejuttatott hőmennyiségnek(Qbe) kisebbnek kell lennie, mint a kijuttattott hűmennyiségnek (Qki (ne poénkodjatok a Qki-val)), csak akkor lesz munkavégzés?
Az s konstans mit jelent? Kicsit felvilágosíthatna valami termodinamikából jártas egyén, vagy egy jó linket ajánlhatna.
A Diesel ciklus meg már teljesen bezavar:
Azaz itt is megvan, hogy a dugattyú sűríti a gázt, a robbanás, a hő kitágítja, de valahogy teljesen más a 2 ábra. Meg, a Qbe, Qki, meg a bevitt, ill kinyert munka sem világos, hogy miért ott van, ahol (a diagramban).
Brayton-Joule-körfolyamat:
1-2: A komprimált gáz nyomása nő, míg térfogata így csökkenni fog.
2-3: Azért marad állandó a nyomás, mert azon tartjuk mesterségesen. Mint látható, nagyobb teret engedünk a gáznak, mondjuk egy hermetikus kapu kinyitásával, de még mindíg zárt rendszert alkotva (n=const.) Konstans nyomás esetén úgy lehet növelni a térfogatot ha energiát közlünk vele, hőenergiát. Ezt jelenti a q. MELEGÍTÉS HATÁSÁRA CSÖKKEN A FAJLAGOS SŰRŰSÉG, mivel a nagyobb hőtartalom esetén megnő a Brown-mozgás mértéke, jobban lökdösik egymást, távolabb kerülnek a részecskék egymástól, azonos tömegű közeg nagyobb térben oszlik meg.
3-4: Mivel S=állandó, így a hőtartalma is állandó lesz, ezt hívjuk adiabatikus folyamatnak. Tehát hőcsere nem történik a környezettel, nem hűtjük, így a térfogatnövekedés csak annak az eredménye lehet, hogy lecsökkentjük a nyomást (nagyobb térfogatot engedünk elfoglalni a gáznak). Ez a lépés során engedjük rá a komprimált, és felmelegített gázt a turbinákra.
4-1.: A nagy térfogatú, gázt azonos nyomáson tartva úgy tudunk nagyobb fajlagos sűrűséget elérni ha energiát vonunk meg tőle, tehát hűtjük (elvesszük a hőt).
Nem olyan bonyolult ez.
Tegyük fel, hogy van n mól gázunk. Amennyiben elkezdjük melegíteni, ez a mennyiség megpróbál nagyobb térfogatot felvenni, tehát kitágulni. Ez azt jelenti, hogy azonos tömeg (n mól gáz tömege) nagyobb térfogatot foglal el.
A sűrűség definíciószerűen: Ró=m/V
Ró akkor lehet nagyobb érték, ha m nő, vagy V csökken. Esetünkben m=const. (mivel n=const), V pedig nő. Ha egy tört nevezőjét növeljük, akkor a tört értéke csökkenni fog, mert nagyobb számmal osztunk. Érthető?
Rosszul írtam, az nem fajlagos sűrűség, hanem fajtérfogat!
ami fajtérf.=V/m, vagy 1/ró
Az pedig nő. Az ábra szerint is, meg a logika szerint is. Mivel a sűrűség csökken. Bocs az elírásért, néha hülyeségeket írok, ha lefárasztanak (nem te)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!