Hogy van ez? (földrajz)

Első "alkérdésedre":

[link]

Én azt hiszem "rossz" sorrendben tetted fel "alkérdéseidet". :D

Hiszen ha megválaszolom a negyedik és ötödik kérdésedet, az első, és a harmadik rögtön világos lesz. Azután "Mi az éggömb?" kérdés roppant egyszerű. Az amit az égen látsz. Tulajdonképpen maga az égbolt, képzetesen egy "félgömböt" láthatsz ha az égre nézel.

Ekliptika: A Föld keringési síkja. Az a sík amelyen a Föld a Napot "kerülgeti". (Az, hogy ez egy - a körhöz igen közeli - ellipszis most ne zavarjon.)

Égi egyenlítő: A Föld egyenlítői síkjának az égbolti vetülete. Mivel a Föld forgástengelye - kötelezően - merőleges a (földi) egyenlítő síkjára, de nem merőleges a keringés síkjára (ekliptika) ezért a két sík is szöget zár be. Ez az a 23,5 fokos szög.

Ha az égi koordináta rendszer alapsíkjának az égi egyenlítőt választjuk, akkor beszélünk egyenlítői koordináta rendszerről.

Ha az égi koordináta rendszer alapsíkjának az ekliptika síkját választjuk, ekliptikai koordináta rendszerről beszélünk. :)

[link]

Ha valami nem tiszta, kérdezz! De valamelyes segítséget ad a google is ha már tudod mit keress. (Már elindulhatsz. :D)

dellfil

Próbálom egyszerűen:

Felnézel a csillagos égre, egy csillagokkal kirakott fekete félgömb, ez az Éggömb. Nappal ugyanez kék, ez is Éggömb tehát. Ha felhős az ég, nem látjuk.

A Föld Egyenlítőjét rárajzoljuk képzeletben az Éggömbre, ez az égi Egyenlítő.

Az Ekliptika is egy képzeletbeli vonal, amit az Éggömbre rajzolunk. Ez a Nap útja egy év alatt. A Napot úgy látjuk, mintha a fejünk fölött járkálna, ezen az Ekliptika elnevezésű vonalon az év folyamán.

A két képzeletbeli körrel az a lényeg, hogy nem esnek egybe. Mint a rajz mutatja, az Égi Egyenlítő merőleges a Föld tengelyére, de a Nap útja, vagyis az ekliptika nem merőleges a Föld tengelyére. Az eltérés szöge a 23,5°

Látszik a rajzon, hogy az év egyik részében a déli félgömb fölött van az Ekliptika vonala, ilyenkor ott a nyár, és nálunk van a tél. Az év másik felében az Ekliptika vonala az északi félgömb felett, vagyis a mi fejünk fölött van, ilyenkor nálunk van a nyár, és a déli félgömbön van a tél.

Az Ekliptika és az Egyenlítő keresztezi egymást két ponton. Amikor ezek valamelyikén van a Nap, akkor kezdődik vagy az ősz, vagy a tavasz. Ezért hívják tavaszpontnak vagy őszpontnak.

Az Egyenlítő merőleges a Föld tengelyére, azaz 90° az eltérés közöttük. De az Ekliptika nem merőleges, hanem 23,5 fokkal kevesebb, vagyis 66,5 fokos szöget zár be a Föld forgástengelyével.

Ezek mind csillagászati tájékozódási vonalak és pontok, mind képzeletbeliek. Mégis fontosak, részben az évszakok váltakozásának megértése, másrészt egyéb csillagászati jelenségek vagy helyzetek értelmezése miatt.

(Ezek miatt vannak a térítők a 23,5 fokos szsélességi körön, és a sarkkörök a 66, 5 szélességi körökön. )Azért tettem zárójelbe, mert ez nem volt része a kérdésnek. Ha bonyolultnak tűnik, akkor ezt az utolsó két sort mellőzzed.